Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
Pázmány Péter portréja, a vaskúti Szentháromság templom „Szeplőtelen Fogantatott Szűz Mária” és Kálváriajelenet” (1880) mellékoltárképe. Irodalom: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 18. kötet. Lipcse, 1925. 350. o. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 5. kötet. Budapest, 2000. 568. o. Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800- 1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged, 1988. 266. o. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. 10. kötet, 1914. 750. o. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, 1935. 54. o. Józsa Ferenc Egyházmegyében fellelhető műve: a bajai Páduai Szent Antal templom üvegablakai (1902). Kákonyi Imre Asztrik OFM (Kalocsa 1923 - Esztergom, 1990) Pap, festőművész, a hazai szakrális művészet megújítója. 1943-1944-ben és kisebb megszakítás után 1945-ben a Műegyetem Építészmérnöki Karán folytatott tanulmányokat. 1945-ben belépett a ferences rendbe. 1951-ben szentelték pappá. 1946-1951 között teológiát és filozófiát tanult. 1957-ben a budapesti Központi Papnevelő Intézetben doktorált Szentírástudományból. 1973-tól haláláig Esztergomban élt. A II. Vatikáni Zsinat után, 1967-től sorra alakultak hazánkban az egyházmegyei egyházművészeti és műemléki bizottságok. Kákonyi Asztrik 1990-ig tagja volt az esztergomi Főegyházmegyei Egyházművészeti és Műemléki Tanácsnak. Az egyházmegyékben működő bizottságok összefogására hívta létre a Püspöki Kar az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsot, melynek munkájába szintén bekapcsolódott, és amely elméletben és gyakorlatban is megindította a hazai templomok liturgikus terének átalakítását a zsinat iránymutatása szerint. Kákonyi Asztrik mintegy 50 templomnak tervezte meg az új liturgikus belső terét és berendezését (az üvegablakokat, az oltárt, a szentségházat, a papi székeket, a keresztút táblaképeit), és készítette el falképeit. Egyházmegyében fellelhető művei: a dusnoki Szent Fülöp és Jakab templom szentélyének falképe, színes üvegablakai és stáció képei, bátmonostori Szent Jószef templom oltárképe és falképei, hercegszántói Nagyboldogasszony templom falképei, a kalocsai Nagyboldogasszony székesegyház liturgikus térrendezése és a Papi Otthon régi épületében lévő kápolna „Emmauszi tanítványok” triptichon (jelenleg a kalocsai érseki palotában őrzik), a kaskantyúi Fogolykiváltó Boldogasszony templom festett üvegablakai, öregcsertői Szent György templom táblaképe, liturgikus térrendézse. Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 6. kötet. Budapest, 2001. 27-28. o. Erdőssy Béla: Korunk magyar egyházművészete. Budapest, 1983. 48., 55-57. o. Kontsek Ildikó: Kákonyi Asztrik festőművész. IN: Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve. 1931-2011. Esztergom,2011. Prokopp Mária: Hitünk legfőbb igazságainak festője. IN: Hitélet, 1991/2. 25. o. Prokopp Mária: A három Kákonyi kiállítása Kalocsán. IN: Új ember, 2001 /1. Seres Ferenc: Dr. Kákonyi Imre P. Asztrik művészetéről. IN: Esztergom és Vidéke, 2004. május 13. 5. o. 349 8.) MŰVÉSZ ÉLETRAJZOK
