Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

Irodalom: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 30. kötet. Lipcse, 1936. 365. Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800- 1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged, 1988. 543. o.

Forrás: PMKL, Budapesti rendház levéltára, Historia domus Pestiensis 1753-1864, 70. o. A géderlaki plébánia historia domusa. Digitalizálta: Takács Karolina.

Sinkó András (Gyerőmonostor, 1901 - Budapest, 1976)

Tanulmányait a Magyar királyi Iparművészeti iskola agyagipari szakán kezdte 1917- ben, majd később átiratkozott a szobrászati szakra, Simay Imre osztályába. 1922-ben végzett. 1928-1930 között Párizsban élt és dolgozott, ahol több munkájával is szerepelt kiállításokon. Az 1935-ös Magyar Iparművészeti Társulat kiállításán figyelt fel műveire Sikorszki Zsolnay Margit, és megvásárolta mind a 29 alkotását és azok terveit. 1936- ban Pécsre költözött és már csak a Zsolnay gyárban tervezett. 1945-1953 között fizikai állományba vették a gyárban és éveken át a muffoló kemencéknél dolgozott, mint pohárfestő. 1953-1961 között ismét tervezhetett. Ismertebb kisplasztikái: Flamingógyár (1935), Kenyeret szelő asszony gyermekével (1938), Bölény (1950-es évek).

Egyházmegyében fellelhető műve: a bajai Szent Szív és a kalocsai Szent Imre templom mázas pirogránitból készült Világ Királynője szobor. A Szűz Mária - Világ királynője típusú Mária szobor a Zsolnay porcelángyárban készült Sinkó András tervei alapján.

Irodalom: Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. kötet. Budapest, 2001. 371-372. o.

Stettner Sebestyén (Dorst, 1699 - Buda, 1758)

Aranyozó- és festőművész. 1727-ben telepedett meg Budán. Háza ma is áll az Országház utca 18-ban. Itáliai hatásokat tükröző oltárfestői tudását főként a nagyobb városokban kamatoztatta, főbb művei a szegedi plébániatemplomban, a szabadkai, pesti, nagykanizsai és esztergomi ferences templomokban találhatóak. Oltárképeinek jelentős része szerzetesi, ferences és piarista, megrendelésre készült.

Egyházmegyében fellelhető műve: a bajai Szent Rókus-kápolna „Szűz Mária átnyújtja a skapulárét Stock Szent Simonnak” oltárképe (1755).

Irodalom: Korhecz Papp Zsuzsanna: Stettner Sebestyén budai festőművész. Szabadka, 2012.

Stuflesser, Ferdinand (1855 - 1926)

A fafaragást a családban tanulta. Már apja, Johann Evangelist Stuflesser fafaragással, szobrászkodással foglalkozott. 1875-ben alapítja szobrászműhelyét, mely tudásával, művészi színvonalával és alaposságával kiemelkedett a többi, gröden-völgyi műhely közül. Stuflesser 16 szobrászt, 8 asztalosmestert, és több díszítőszobrászt is foglalkoztatott. Műhelye számára számos helyi és környékbeli szobrász, festő és aranyozó dolgozott be. A Habsburg-birodalom, Európa számos országa és a tengerentúlon is megszámlálhatatlanul sok munkájával találkozhatunk.

C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 362