Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
Egyházmegyében fellelhető művei: a bajai Páduai Szent Antal templom Kálvária szoborcsoportja (1897). A bácsbokodi Szent Anna kálváriakápolna számára készített Szent József és Mária a gyermek Jézussal szobra ma már nincs meg. Irodalom: http://www.stuflesser.com Szentgyörgyvári Margit Mária Palládia (Siklós, 1913 - ?) 1931-ben lépett a Kalocsai Iskolanővérek rendjébe és tanítónői oklevelet szerzett. 1938- 1945 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol rajztanári képesítést szerzett. Az egyházi iskolák 1948-as államosításáig a Kalocsai Iskolanővérek több iskolájában is tanított. Majd Bécsbe került, ahol beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. 1950-ben a szerzetesrendek magyarországi feloszlatása után Kanadába ment. 1989-ig a Kalocsai Iskolanővérek torontói zárdájában élt, egyházművészettel foglalkozott. Megtervezte a magyarok Szent László-templomának. üvegablakait, 10 templomba készített keresztutat. Kanadában számos jezsuita templom - köztük a torontói és a courtlandi - számára festményeket festett (Árpád-házi Szent Margit, Páduai Szent Antal, Szent Jakab stb.), zászlókat varrt valamint az egyes templomok szentélyeinek átalakítási terveit készítette és személyesen is részt vállalt az átalakítási munkálatokban. 1990-ben miután a torontói házat eladták, Rómába ment. Az 1990-es rendszerváltás után hazánkban újra megalakulhattak a szerzetesrendek. 1991-ben visszatérhetett Budapestre. Egyházmegyében fellelhető műve: a kalocsai Szent József templom „Fatimái Szűz Anya megjelenése” oltárképe (1946), a bajai Szent János kápolna oltárképe. Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 12. kötet. Budapest, 2007. 967. o. Szoldatics Ferenc (Vörösberény, 1820 - Róma, 1916) 1840-1848 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Leopold Kupelwieser és Josef von Führich tanítványa volt. 1853-tól Rómában élt, csatlakozott a nazarénus festők csoportjához. 1859-ben tanulmányúton volt Münchenben és Drezdában. Később, hogy hazai egyházi felkéréseinek eleget tudjon tenni, visszatért. Főleg vallásos témájú képeket, kisebb számban portrékat festett. A történeti Magyarország templomaiban (pl.: Budapest, Eger, Felsőörs, Nyitra, Szihalom,Temesvár, Veszprém, ...) és Olaszországban számos freskója és oltárképe látható. Fő műve az egri székesegyház Mária-kápolnájának freskóciklusa, mely 1881-ben készült el. Egyházmegyében fellelhető művei: a hartai Szent István templom „Napba öltözött aszszony” oltárképe. A kalocsai érseki palotában őrzött művei: „Jézus Szentséges Szíve” és „Mária a Gyermek Jézussal” (1907). Irodalom: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 32. kötet. Lipcse, 1938. 380. o. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Szerk: Oskar von Krücken- Parlagi Imre. I kötet. Bécs, Lipcse, 1918. 169. o. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, 1935. 89-90. o. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 13. kötet. Budapest, 2008. 382. o. Művészet Magyarországon 1830-1870. Budapest, 1981. 343. o. 363 8.) MŰVÉSZ ÉLETRAJZOK
