Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

B. FORRÁSKÖZLÉS, ADATTÁR - Az egyházmegyei sematizmusok adatai és a Mária-enciklopédiához küldött jelentések szövegei - X. HAJÓSI KERÜLET (Districtus Hajósensis)

2. ) Van négy Mária szobor, egy nagy freskó falikép és egy olajfestmény

a. ) A főoltáron álló csodatévő szobor ca212 120 cm, ca 1680-as évekből, fából.

b. ) Hordozható állványon Kisjézussal fából, ca 80 cm (régi, 1800-as évekből)

c. ) Mária Szíves szobor volt mellékoltáron 170 cm magas, fából (ca 1890-ből)

d. ) Magyarok Nagyasszonya szobor kőből, szabadban a zárda parkjában egy ca 5 m oszlopon áll, ca egy m magas.

e. ) A kegytemplomban középen kupolában festmény (mennyezeti falon) Szűz Mária Mennyek Királynéja. 1918-19-ben Éber Sándor festette.

f. ) Egy olajfestmény a plébánián W. A. plébános tulajdona213 a ca 100 cm Filippo Lippi Madonnája másolat Pámer214 festőtől.

3. ) A kegyhelyről megjelent munkák: A hajósi csodatevő Mária szobor története. 88 oldalas (21x13 cm) könyv, írta Telecskay. Nyomatott Baján 1891- ben, Nánay Lajos gyorssajtóján.

b. ) A hajósi csodatevő Mária-szobor és kegyhely története c. füzet, 16x12 cm, írta Lukácsy István, Árpád részvénytársaság könyvnyomdája, Kalocsa, 1937.215

c. ) Heimatsblätter c. (Bleyer Jakab szerk.) folyóiratban 20 oldalon (23x16) Unsere liebe Frau und die Schwaben von Hajós címmel Hermann Egyedtől egy cikk.

4. ) Mária tisztelet megnyilvánul: szombat délután litánia, májusi, október ájtatosságok megtartásában.

5. ) Zarándok nagybúcsú évenként május 16-át követő péntek, szombat és vasárnap (ca 2-3 ezer zarándok) és nyári újhold vasárnapokon a szomszéd községekből.

Hajós, 1950. december 13.

Wetzstein Ádám plébános

/Felzeten: érk.: 1950. dec. 14. ad 7811/1950. sz. Cultus sanctorum, Hajós/

A feldolgozói jelentés példánya mellett, Kalocsán készült gépelt összegzés, „Hajós” címmel:

A Szent Imre herceg címét viselő plébánia templom egyben Mária kegytemplom, mely a B. Szűznek ősi kegyszobrát őrzi főoltárán. Ezt a kegyszobrot a Hajósra jövő német telepesek hozták magukkal a bajorországi Dietelhofen községből 1726-ban. Két év múlva az újonnan épült plébániatemplomban helyezték el annak egyik mellékoltárán a kegyszobrot, mely hamarosan nagy tömegeket vonzott magához a szomszédos községekből. Ezért 1752-ben a templom főoltárára helyezték nagy ünnepségek között. A szoborhoz számos csoda és imameghallgatás fűződik, miért is a kalocsai érsek kérésére VI. Pius pápa évenként három napra, ú. m. Szent Imre herceg ünnepére és még két más napra teljes búcsút engedélyezett a hajósi kegytemplomba zarándoklóknak. E két napot az érsek fehérvasárnapban216 és Nepomuki Szent János (máj. 16.) utáni vasárnapban állapította meg. Különösen ez utóbbi vasárnapon és az azt

212 Latin circa rövidítése, jelentése körülbelül (kb.)

213 A kép a jelentést készítő plébános, Wetzstein Ádám tulajdona volt.

214 Elképzelhető, hogy P. Pámer László (1865-1951) jezsuita szerzetesről van szó, aki művészettörténettel foglalkozott, és Kalksburgban évtizedeken át tanított. 1939-1950 között Kalocsán élt. Ld. Bikfalvi 2007. 173-174.0.

215 Ezt a 48 oldalas füzetet mellékelték a jelentéshez, elhelyezve a feldolgozói példánynál. A füzet mellett két képeslap is található, melyet a jelentésben nem említenek.

216 A húsvétot követő vasárnap, az ünnep nyolcadát záró vasárnap (nagyszombatot követő 8. nap).

B.371. Szűz Mária a magyar szentek körében. Szent Imre templom, Hajós

B.372. A hajósi kegyszobor. Szent Imre templom, Hajós

B.373. Az öltöztethető hajósi kegyszobor rekonstrukciója. Egykori érseki kastély, Hajós

151 X.) HAJÓSI KERÜLET