Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
B. FORRÁSKÖZLÉS, ADATTÁR - Az egyházmegyei sematizmusok adatai és a Mária-enciklopédiához küldött jelentések szövegei - X. HAJÓSI KERÜLET (Districtus Hajósensis)
I B.374. Főoltár a még öltöztethető kegyszoborral (Jelentésmelléklet). Szent Imre templom, Hajós B.375. Kálvária (Jelentésmelléklet). Szent Imre templom, Hajós B.376. A még öltöztethető kegyszobor (Jelentésmelléklet). Szent Imre templom, Hajós közvetlenül megelőző pénteken és szombaton hatalmas zarándoktömegek jönnek búcsút járni a kegyteképhez217 (kb. 2-3 ezer ember) a Duna-Tisza közéből messze vidékekről is. A nyári újhold vasárnapokon viszont a szomszédos községek népe jön hódolni a hajósi Szűzanyának. A jelen század harmincas éveiben a kegyképet kijavították és megújították, úgyhogy most ismét régi fényében ragyog. A kegyszobron kívül a plébániatemplomban még két szobor és egy mennyezetkép hirdetik a Szent Szűz dicsőségét. Az egyik szobor hordozható állványon kb. 80 cm. magas, a B. Szüzet a kis Jézussal ábrázolja. Kb. 100-150 éves lehet. A másik szobor a mellékoltáron áll a B. Szűz Szeplőtelen Szívét ábrázolja, 170 cm magas, fából, a múlt század végéről. A mennyezetkép al fresco Szűz Máriát, mint a Mennyek Királynőjét ábrázolja. Id. Éber Sándor bajai festőművész alkotása 1918-ból. A templomon kívül az iskolanővérek volt zárdájának kertjében a szabadban áll a Magyarok Nagyasszonyának kb. egy méter magas, kőből faragott szobra, 5 m magas oszlopon. A hajósi hívek számára a plébániatemplomban tartatni szokott ájtatosságok: hetenként a szombati litánia, évenként a szokásos májusi és októberi ájtatosság. A kegyképről megjelent munkák: Telecskay: A hajósi csodatevő Mária szobor története. 88 old. Baja, 1891. Lukácsy István: A hajósi csodatevő Mária szobor és kegyhely története. 58 o. Kalocsa, 1937. (mellékelve) Hermann Egyed: Unsere liebe Frau und die Schwaben von Hajós. 20 old. A „Heimatsblätter” c. folyóiratban. 47.a.) Érsekhalma adatai a sematizmusban Espereskerület/ Districtus: Hajósensis (1950) Lelkészség alapítva/ Curatia erecta: 1946-ban helyi lelkészségként Hajós plébánia területéből kihasítva, oda is tartozik. 1924 előtt, filiaként Nemesnádudvarhoz tartozott./ Capellania localis ex parochia Hajós a. 1946. excisa et ad eam pertinens. Ante diem 1. Jul. 1924. tamquam filialis ad Nemesnádudvar pertinebat. (1950) Anyakönyvek/ Matriculae adsunt ab anno: 1946 (1950)218 Templom titulusa: Szent József/ Ecclesia in hon. patrocinii S. Josephi (1950) Templom méretei: 26,5 m hosszú, 11,35 m széles, hajó belmagassága 6,75 m, torony a tervek szerint 14 m magas lesz./ Ecclesia 26,5 m longa, 11,35 m. lata, navis intus 6,75 m alta, turris secundum descriptionem aedificandi 14 m alta erit. (1950) A templomot 1949-ben, egy magtárból építették, és 1949. dee. 18-án áldotta meg Grősz József érsek Szent József tiszteletére./ Ecclesia a. 1949. ex granario aedificata et die 18. Dec. 1949. ab archiepiscopo in hon. Patrocinii S. Josephi benedicta. (1950) Nyelv: magyar és német/ Ling. Hung. 90%, Germ. 10% (1950) 217 Nyilvánvaló elírás, valószínűleg „kegyképhez” volt a szerző szándéka szerint, bár Hajóson valójában kegyszobor van. 218 Érsekhalma anyakönyvezésének kezdete a KFL nyilvántartása szerint: K 1947, E 1947, M 1947. B.) FORRÁSKÖZLÉS, ADATTÁR 152
