Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.4. Egyházkormányzati központ és a mindennapi élet színtere: a kalocsai érseki palota
1.4. A kalocsai érseki palota 1.4. Egyházkormányzati központ és a mindennapi élet színtere: a kalocsai érseki palota A 18. században sorra épülő főpapi rezidenciák egyrészt egyházkormányzati központok, másrészt a barokk reprezentációt szolgáló épületek voltak. Fokozatosan egy-egy terület kulturális központjává is váltak, s egyben a főpapság életének színtereit is jelentették. A Grassalkovich család gödöllői építkezései nyomán Magyarországon elterjedt hármas rizalitos megoldás, vagyis az épület két szárnyán és a középpontjában megtalálható hangsúlyos tömegalakítás, az egyházi funkciókat ellátó központi épületek esetében is megjelent. Kalocsa, mint érseki központ sokáig nem rendelkezett a fent említett céloknak megfelelő érseki palotával. Középkori vára a török kiűzése idején szenvedett súlyos károkat. A visszatérő érsekek ennek használható részeit próbálták lakhatóvá tenni. Széchényi Pál kalocsai érsek (1696-1710) idején új szárnyat építettek hozzá. A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban az épületet felgyújtották. Csáky Imre érsek rendbe hozatta, ill. új szárnnyal bővítette megmaradt részeit. A Csáky-féle rezidencia részletesebb leírása Bél Mátyás „Az új Magyarország történeti és földrajzi leírása” című művében olvasható.24 Klobusiczky Ferenc érsek (1751-1760) a Csáky-féle épületnek volt lakója. Inventáriumából25 képet kaphatunk az épület egyes helyiségeinek funkciójáról. Mária Terézia többszöri sürgetésére az érseki székben Klobusiczkyt követő Batthyány József (1760- 1776) már egy új, kényelmesebb, reprezentatív céloknak jobban megfelelő palota építését tervezte. 1773-ban tárgyalt a piarista rendház átalakítása ügyében Kalocsán járó Oszwald Gáspár piarista építésszel, a váci püspöki uradalom építési igazgatójával. A Főegyházmegyei Levéltárban őrzött, Oszwald Gáspár által jegyzett, 1774-es tervrajz tanúskodik a rezidencia építésének-átépítésének Batthyány-féle elképzeléseiről.26 A fennmaradt tervlapon egy francia kert látható a tervezett palota sziluettjével. Eszerint Batthyány érsek nem nagy volumenű építkezésben gondolkozott, hanem a meglévő épület kapott volna egy új, divatosabb homlokzatot, három lapos rizalit tagolta volna, és a főépületre merőleges, a középtengelytől balra elcsúsztatott szárnnyal bővült volna az épület. A bontási munkálatok megindultak, de nem tudni pontosan, mennyi került lebontásra a régi épületből.27 Batthyány érsek 1776-ban esztergomi érseki kinevezést kapott, így az építkezés folytatása utódjára, Patachich Ádám érsekre maradt, aki nehéz szívvel hagyta el Nagyváradot: „Őszintén bevallom, hogy drága jegyesemtől, a váradi egyházmegyétől, csak igen keserű könnyek közt tudok elszakadni és siratom a balsorsot, hogy leghőbb kívánságaimnak [a székhelyen, Nagyváradon folyó építkezések befejezésének] nem lehetek részese.”28 Kalocsára érkezve ismét komoly szervezési feladatok várták, mint pl: a káptalan bővítése, a kanonokok javadalmazásának rendezése, a székhely újjáépítése, az egyházmegye anyagi helyzetének javítása.29 Katona Istvánnál ezt olvashatjuk erről: „... nincs székház, melynek építése - úgy tudom - megkezdődött: Így tüstént annak folytatására kell fordítanom minden erőmet. Nem látom azonban eléggé az alapot, amiből ezt végbevihetem.”30 A kalocsai érseki palota számos részletében hasonlít Patachich Ádám Nagyváradon épített palotájához, melynek terveit a neves bécsi építész, Franz Anton Hillebrandt készítette. Az új érsek Kalocsára érkezve feltehetően hozta magával a tervrajzokat és a helyi uradalmi mérnök, Kronovetter Lipót Antal a kalocsai viszonyokhoz igazította azokat. Az épület egyetlen fennmaradt 24 Bél. 61. o. 25 Levéltári jelzete: KFL. 1 .c. 1. Klobusiczky Ferenc hagyatéki iratai. 26 Levéltári jelzete: KFL.VIII.3.a. Kalocsa-Kastély 1. A tervrajz felirata: „Hinder der Residenz ist der Grosse Garden so über 100 kl. Lang ist Gelauffet”, „Der Haubtplan von der Erz-Bischöffl. Residenz zu Calotsa, so wie er zu der Neyen Residenz soll angeleget werden”, j. j. 1. „Casparus Director Aedif. 1774.” Ld. továbbiakban: Oszwald Gáspár tervrajza. 27 Jernyei Kiss János: A kalocsai érseki székesegyház és rezidencia megújulása a 18. században. 269-270. o. In: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László. Kalocsa, 2000. 243-282 o. Ld. továbbiakban: Jernyei: A kalocsai rezidencia megújulása. 28 Katona István: A kalocsai érseki egyház története. Ford.: Takács József. Kalocsa, 2003. II. kötet, 367 o. 226. o. Ld. továbbiakban: Katona. 29 Jernyei: A kalocsai rezidencia megújulása. 269-270.o. 30 Katona. 227. o. 15
