Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.4. Egyházkormányzati központ és a mindennapi élet színtere: a kalocsai érseki palota
BEVEZETŐ: FŐPAPI ÉLETMÓD A 18. SZ. MÁSODIK FELÉBEN tervlapján Kronovetter aláírása szerepel.31 A háromrizalitos tömegtagolású épület lekerekített sarkú középrizalitját oromzat és manzárdtető emeli ki. A mellékrizalitok kéttengelyesek, tengelyüket volutás tetőablak és oromzatos kapu hangsúlyozza.32 Az „U” alaprajzú érseki palota szárnyai a hazai gyakorlatnak megfelelően hátrafelé futnak és kisebb belső udvart zárnak körül, ahova dongaboltozatos kocsibehajtó kapualjon keresztül lehet eljutni.33 A kocsibehajtó kapualj az időjárás viszontagságaitól védett, fedett érkezési lehetőséget biztosított az épületbe. Innen kétoldalt lépcsők vezetnek az első emeletre, a „beletage”-ra. Az első emelet egy tengelyre fűzött reprezentatív termeit az udvar felől kialakított közlekedő folyosóról a kiszolgáló személyzet is könnyen és egyszerűen meg tudta közelíteni. A tükörboltozattal fedett, lekerekített sarkú termeket nagy fajanszkályhákkal fűtötték.34 Patachich érsek személyes lakóterei az első emeleten voltak. Az érseki lakosztály mellett a közvetlen szolgálatát ellátó komornyik (Kammerdiener) szobája ill. annak előszobája helyezkedett el. A korszakra jellemző módon, a komornyik szobájából közvetlenül ura hálószobájába léphetett be. Az inventáriumban - furcsa módon - egyetlen szó sem esik Patachich érsek keleti szárnyban elhelyezett könyvtáráról. Csak az érseki lakosztály kabinettszobájában található gipszből készült, aranyozott antik „darab”-ról jegyezték fel (Von Gipss vergoldtes antique Stuck35), hogy a könyvtárhoz tartozik. Ezen az utaláson kívül más adatot nem találhatunk az igen értékes könyvgyűjtemény elhelyezésére vonatkozóan, egyedül a könyvtárossegéd (Bibliothec Cancellisten) lakóhelyiségét említi az inventárium, ami a komornyik szobáinak közelében volt. Magyarországon az 1770-es évektől kezdték a főúri lakosztályok eltérő rendeltetésű tereit elnevezésükben is megkülönbeztetni, ilyen esetekben a szoba szó elé került a funkció megjelölése.36 Patachich Ádám inventáriuma szerint az érseki lakosztály hálószobából (Schlafzimmer), dolgozószobából (Arbeith-Zimmer), kabinettszobából (Cabinette), kápolnából (Kapelle), nappali szobából (Tagzimmer) és előszobából (Antichambre) állt. Az épület egyházközponti jellegéből adódóan szakrális rendeltetésű tere, a házi kápolna, a főpap, a „ház ura” lakosztályához kapcsolódott, a személyes élettereit jelentő szobák felsorolásánál találhatjuk. A kápolna Kalocsán kiemelt, központi helyet kapott, a keleti szárny és a középső épülettömb találkozásánál. Ez ellentétben állt a hazai, 18. század közepétől elterjedt gyakorlattal, amikortól is a kápolnák általában perifériális helyre szorulnak a rezidenciákon belül.37 Az inventárium szerint a kápolna oltárképe Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását ábrázolta. Az előszoba összeköttetést biztosított a magánszférához tartozó lakosztály szobái és a társasági rendeltetésű terek, a díszterem és a kis ebédlő között. Az első szint középső részén a palota egyetlen monumentális hatású terme, a két emelet magasságú díszterem (Saal) található, ami két egyenlő részre osztja az emeletet. Falait rózsaszínes műmárvány borítja. A díszterem funkcióját tekintve fogadóterem is volt, ill. nagyobb létszámú vendégség esetén itt terítettek meg. Az inventárium szerint a díszterem közelében helyezkedett el az érseki kisebédlő (kleines Spheiszimmer). Majd vendégszobák, az asztalnok (Tafeldecker) és ismételten egy komornyik szobája következett. A vendégszállás Kalocsán is, ahogy más 18. századi példákon is láthatjuk, egymásba átjárható szobasort jelentett: három szobából és egy ehhez kapcsolódó előszobából állt. A földszinten, a keleti szárny végébe kerültek az olyan kiszolgáló helyiségek, mint pl. a többféle célt szolgáló konyhák (nagykonyha, pékség, cukrászat), a konyhai tevékenységhez kapcsolódó mosókonyha, kamra, a konyhai személyzet (szakács, konyhai kisegítő személyzet, konyhai 31 Levéltári jelzete: KFL.VIII.3.a. Kalocsa-Kastély 2. J. j. 1. „Antonius Leop. Kronovetter Aeppatus Coloc. Ord. ac Jur. Geometra et Achitectus” 32 Jernyei: A kalocsai rezidencia megújulása. 272 o. 33 Jernyei: A kalocsai rezidencia megújulása. 271 o. 34 Jernyei: A kalocsai rezidencia megújulása. 271-275 o. 35 A német nyelven megadott helyiségelnevezéseket az inventáriumban szereplő formában közöljük. 36 Fekete J. Csaba: Funkciószervezés és téralakítás a főúri reprezentatív magánépítészetben az 1720 és 1920 közötti Magyarországon. Doktori disszertáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar. Budapest, 2007. 179 o. 57. o. Ld. továbbiakban: Fekete. 37 Fekete. 63. o. 16
