Fischerné Grócz Zita - Lakatos Adél - Matula Imre (szerk.): Krisztus követségében. Missziók és misszionáriusok - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 5. (Kalocsa, 2010)
A jezsuiták és a kalocsai iskolanővérek kínai missziós tevékenysége 1922-1950 között
15 Áldozatbemutatás az Ősök oltáránál Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Waigand József hagyaték tak a saját védőistenségei is. Minden háztartásban mutattak be áldozatokat az ősök tiszteletére, s vigyáztak, nehogy megbántsák a házi tűzhely szellemét vagy istenét, aki időről időre híreket vitt a családi eseményekről a felsőbb isteneknek. A néphit szerint a házi tűzhely istene minden évben egy héttel újév napja előtt az égbe indult jelentést tenni. Útra bocsátása és fogadása mindig ünnepélyes keretek között történt. Képe előtt, mely a konyhában, a tűzhely felett nem hiányozhatott egyetlen házból sem, útnak indulása előtt ajándékokat helyeztek el. Ezenkívül mézzel megkenték a papírkép ajkait, hogy nehogy köny- nyen kinyithassa a száját és beszéljen a család „viselt dolgairól”. Elutazása után képét ünnepélyesen elégették, s megérkezésekor, újév napján új képmását helyezték el. A mágia átszőtte a kínaiak mindennapjait a gonosz szellemeket elijesztő praktikáival, amulettjeivel, védő varázslataival. A hitterjesztés történetének főbb eseményei Kínában az I. világháború kezdetéig A kereszténység terjesztése Kínában egészen a 16. század derekáig, több, folytatás nélküli epizód volt csupán. A fordulópontot a 16-17. században, a jezsuiták Kína határára érkezése jelentette, akik felismerték, hogy működésük sikere azon múlik, mennyire tudnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, kultúrához. Sorsukat alapvetően meghatározta a kínai hivatalnokok hozzáállása, akiknek jóindulatán múlott, hogy engedélyezik-e számukra a belépést a kínai birodalom területére, vagy sem. 1583-ban két olasz jezsuitának, Matteo Riccinek és Michele Ruggierinek sikerült letelepedési engedélyt kapnia egy Kantontól nyugatra fekvő kisvárosban, ahol rendházat és kápolnát építhettek. Ricci volt az első olyan misszionárius, aki eljuthatott a kínai császár színe elé és engedélyt kapott a rend letelepedésére Peking- ben. Matteo Ricci tudományos munkásságával nagy tiszteletet vívott ki magának a császári udvarban, a legfelső körökkel állt összeköttetésben. A jezsuiták 16. század végi-17. század eleji térítő munkájának ugyan a megkeresztelkedések számát tekintve (mintegy 2500 fő vette fel a kereszténységet) csekély eredménye volt, mégis jelenlétükkel hosszú távon megalapozták a kereszténység helyzetét Kínában. A 17. században sok kritika érte a jezsuita szerzeteseket, mivel az egyházon belül többen túlzónak érezték a jezsuiták alkalmazkodását a kínai kultúrához. Ezek az ellentétek az ún. ritusvitában törtek a felszínre, mely több mint egy évszázadra jelentősen megakasztotta a hitterjesztés ügyét Kínában.
