Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
3.) Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap... (1759-1784) A püspök buzgóságát jelzi számunkra e téren, hogy szám szerint 11 falu, azaz összesen több mint hatezer ember áttérése fűződik az ő nevéhez.'7 Törekvéseinek eredményeként az áttérő görög katolikus román népesség számára latin-román szótár is készült, mely azóta a román nép egyik becses kultúrtörténeti emléke.17 18 1773-ban Mária Terézia - több más európai uralkodóhoz hasonlóan - elrendelte a jezsuita rend feloszlatását. Patachich Ádám igyekezett segíteni a szélnek eresztett rendtagokon, annál is inkább, mivel értékesnek ítélte a rend korábbi tevékenységét, ill. az általa jól ismert rendtagok munkáját. Közel húsz szerzetest hívott magához és látott vendégül udvarában. Ekkor kezdett kialakulni Patachich körül az a baráti, irodalmi társaság, melynek tagjai nagyrészt a jezsuiták kiválóságai voltak, pl.: Pálma Ferenc Károly, Pray György, Gánóczy Antal, Klobusiczky Péter (későbbi kalocsai érsek), Molnár János és Vajkovics Imre.19 A jezsuita rend feloszlatása, ill. a görög katolikus népesség egyházigazgatásának átszervezése, vagyis az önálló görög katolikus püspökségek alapításának terve igen súlyos, a jövőre vonatkozóan meghatározó lépések voltak a királynő részéről, melyek alapjaiban változtatták meg az egyházmegye működési kereteit-lehetőségeit. 1773 augusztusában gróf Esterházy Károly egri püspök személyesen utazott el Patachich Ádámhoz, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon, a görög katolikus püspökségek alapításának terve ugyanis mindkettőjüket érzékenyen érintette. A kérvények és tiltakozások azonban hatástalanok maradtak, és a főpapok ezekben a kérdésekben nem tudták megváltoztatni az uralkodó szándékát.20 2.) Patachich püspök nagyváradi udvara, zenekara és latin színháza Patachich már nagyváradi püspöksége kezdetén hozzákezdett zenei és színházi terveinek megvalósításához. Ő a nagyváradi püspöki zenekar és színház megteremtője és egyben fő mecénása, akit a zene iránti rajongása mellett valószínűleg a kortárs minták, pl. a salzburgi és olmützi érsekek példája is vezérelt. Kastélyszínháza és zenekara működésének jelentőségét növeli az a tény, hogy püspöki udvarában a zenetörténet által jegyzett, két jól ismert muzsikus, Michael Haydn és Kari Ditters is tevékenykedett.21 Első karmestere Michael Haydn, Joseph Haydn öccse volt, aki feltehetően 1762-ig tartózkodott Váradon, s a zenekar vezénylete mellett több művet is komponált. Váradról Salzburgba távozott, s ott a salzburgi érsek karigazgatója lett.22 A püspök ezután 1764-ben, egy bécsi útja alkalmával kérte fel Kari Ditterst, a bécsi udvari színház tagját nagyváradi zenekarának újjászervezésére és vezetésére. Ditters néhány napon belül igent mondott a felkérésre, s a püspök udvarmesterével együtt Prágában és Bécsben zenészeket és énekeseket toborozott a társulatba. így került sor a cseh származású, tehetséges hegedűs, Wenzel Pichl felvételére, aki a későbbiekben sokoldalú segítséget nyújtott Váradon a 17 Katona 1.224. 18 Lexicon compendiorum latino-valachicum. Kézirat, Nagyvárad, 1776 előtt, 266 p. Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Kézirattár, Ms. 704/2. 19 Ismertetésüket ld. TÓTH S. A. 99-107. BUNYITAY V., Malnasi O. 343-344. 21 Staud Géza: Magyar kastélyszínházat II. rész. Színháztudományi Intézet, Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest, 1963. Színháztörténeti Könyvtár 14. szám. 35. A továbbiakban: STAUD G. 2P Staud G. 46-47. Az ifjú Michael Haydn váradi szolgálatának időpontja sajnos bizonytalan. Staud Géza megállapításai szerint az időpont hozzávetőleges meghatározásához az ad alapot, hogy Haydn 1758 és 1761 közötti művein fordul elő nagyváradi datálás, s a művész 1762-től kezdődően már salzburgi szolgálatban állt. Haydn tehát még Patachich püspök kinevezése előtt érkezett Váradra. 29
