Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 4. Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán
4.) Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében... 4.) Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán Patachich Ádám 1760-tól 1776-ig Nagyvárad, s 1776-tól haláláig, 1784-ig Kalocsa város érseke volt. Nagyváradon püspöki palotát építtetett, nyilvános könyvtárat létesített, felépíttette a kanonoksort, s a már korábban megkezdett templom építését befejezte. Kalocsára ugyan már csak fele annyi ideje jutott életéből, mint Nagyváradra, de tevékenysége itt is számottevő. Bitskey István Eger XVII-XVIII. századi püspökeiről szóló könyvében két helyütt említette Patachich érsek nevét is. Sárközy Péter egy tanulmányára hivatkozva állítja teljesen egyértelműen, hogy Patachich Ádám a Collegium Germanicum Hungaricum hallgatója, később pedig az 1690-ben, Rómában alapított Árkádia Társaságnak tagja volt. Ezt a kulturális tevékenységet szorgalmazó egyesületet a katolikussá lett és Rómában letelepedett svéd királynő alapította, s ez a kör a következő évszázad Rómájának szellemiségét döntően befolyásolta. Legnevezetesebb tagja volt a magyarok közül a jezsuita Faludi Ferenc. A Collegium Germanicum Hungaricum alumnusai közül többen is elnyerték a tagságot, s néhány magyar főpap is meghívást kapott ebbe a körbe, így Kollonich Zsigmond váci püspök, később bécsi érsek, Patachich Ádám kalocsai érsek, s Gánóczy Antal váradi püspök is. Valószínűsíthető, hogy teológus komkban is találkozhattak az Árcádia Kör tagjaival, s ennek tevékenységéről, terveiről, irodalmi életéről nyerhettek alapvető ismereteket.1 Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Patachich nagyváradi püspök korában éppen könyvtára gyarapítása végett kapcsolatot tartott fenn Giuseppe Garampi bécsi pápai nunciussal, aki korábban a vatikáni levéltár prefektusa volt. Hasonló kapcsolatot tartottak ugyancsak vele Esterházy Károly egri és Klimó György pécsi püspök is. Az is sejthető, hogy Patachich ismerte a nunciust vatikáni levéltári prefektus korából is.2 Patachich negyvenkét éves volt, amikor Nagyváradra került. Óriási építkezéseket kezdett, s a korábban megindultakat pedig befejezte. A székesegyház építését még elődje kezdte el, ő azonban befejezte, a földszintes és zsindellyel fedett püspöki palota igényeinek nem felelt meg, s ezért egészen újat építtetett. A barokk Bécs egyik legjobb mérnökét, Franz Anton Hillebrandtot hozatta Váradra, s megterveztette vele a máig is gyönyörű váradi, püspöki palotát. Hillebrandt nemcsak a püspöki palota terveit készítette el, hanem átdolgozta a székesegyház terveit is, s így a templom az ő módosított tervei alapján készült el. Nagyváradon Patachich püspök hatalmas könyvtárat nyitott, s ezt a nagyközönség is látogatta, s onnan könyveket kölcsönözhetett. Lovagló iskolát létesített világiak és egyháziak számára Váradon. Latin verseket írt s udvarát a legmodernebb barokk kultúra szolgálatába állította.3 Egyik elődje, Csáky Imre már az 1720-as években létesített egy 1 SÁRKÖZY PÉTER: Et in Arcadia ego. (Magyarok és a XVIII. századi Itália) UK 1983. Bitskey ISTVÁN: Püspökök, írók és könyvtárak. Eger, 1997. 21. (Ld. továbbiakban: BlTSKEY) KATONA ISTVÁN: A kalocsai érseki egyház története. II. Kalocsa, 2003. 218-242. 2 Bitskey 99. 3 KELEMEN ISTVÁN: Várad színészete. Nagyvárad, 1997. 15-16. (Ld. továbbiakban: KELEMEN.) Tóth SÁNDOR ATTILA: Rómából pannon Árkádiába. Patachich Ádám fiók-Árkádiája. Nagyvárad, Kalocsa. Budapest, 2004. 11-46. 41
