Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 4. Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK zenekart, s ez a zenekar utazott 1724-ben Kolozsvárra, hogy ott a jezsuita gimnázium egyik előadásán szerepeljenek. Erről a kalocsai könyvtárban őrzött jezsuita diárium tanúskodik. A kolozsvári előadásról csak annyit tud a jezsuita drámák szakértője, Staud Géza, hogy ez drama maius, azaz nagyobb dráma volt.4 A salzburgi és olmützi érsekekhez valamint közvetlen váradi elődjéhez hasonlóan Patachich is létesített a püspökségben egy zenekart. Muzsikusai közül legnevesebb Joseph Haydn testvéröccse, Michael Haydn volt, majd Kari Ditters von Ditterdorfs. Michael Haydn feltehetőleg 1760. márciusában érkezhetett Váradra, s hozott magával egy gordonkást, egy klarinétost és egy kürtöst. A zenekarnak legalább húsz tagból kellet állnia. Michael Haydn azonban 1762-ben Salzburgba szerződött s ott az érseki udvar karigazgatója lett, tehát mindössze csak két évig szolgált a váradi püspöki aulában. Patachich püspöknek csak két év múlva sikerült Haydn helyett megfelelő embert találnia, még pedig úgy, hogy a pozsonyi országgyűlésről elutazott Bécsbe, s ott meghallgatta Kari Ditters hegedűjátékát, s azonnal fel is kérte a váradi zenekar vezetésére. Zenészeket a tervezett 34 főből álló zenekarba Bécsből és Prágából szerződtetett.5 1984-ben Staud Géza az MTA Irodalomtudományi Intézete külső munkatársaként megjelentette Nagyszombat, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Sellye, Thúróc, Hornomra, Pozsony Szepes és Komárom XVII-XVIII. századi, jezsuita iskolákban bemutatott színjátékok adattárát. S ebben a kötetben kapott helyet Nagyvárad is, amit Erdélyben időrend szerint harmadikként nyitottak meg a jezsuiták. Szántó Arator István Kolozsvárról érkezett Nagyváradra, s itt 1581-től megkezdte a kolozsvári után a váradi gimnáziumban is a tanítást. Ez az intézmény négy évig működött, a város protestáns lakossága azonban nem fogadta túlságosan szívesen a jezsuitákat. Ezért nekik többször menekülniük kellett, majd ha lehetőség nyílt rá, újból visszatértek. 1660-ban a török foglalta el Nagyváradot is, s ezzel a jezsuita oktatás itt is megszűnt. 1692-ben szerezték vissza a császáriak a töröktől a várost, s 1699-től kezdve a jezsuita oktatás állandóvá vált itt Erdély kapujában, Váradon is. Színjátszás 1716-tól 1776-ig hatvan éven át folyamatos volt. A Staud által publikált adatokat itt a kalocsai püspöki könyvtárban őrzött jezsuita diárium adataival tudjuk kiegészíteni. 1.) Színház vagy színházterem Nagyváradon Az első előadást, amelynek címe Spes in flore Austriaco 1716-ban egy világi magister rendezte.6 A második adat 1722-ből egy Szent Ignác életét bemutató előadásról számol be. Itt kapunk először értesülést arról, hogy a zenekari kísérettel színre vitt „melodráma” színhelye in perampla Domus area novum theatrum volt, azaz a nagy iskolaudvaron felállított színpadon ment végbe az előadás. Várad jezsuitái tehát készíttettek egy alkalmi 4 1724. szeptember 9. Comoedia Claudiopolis: Hodie post quartam pomeridianam P. Brunovszky Claudipolim ad solennitatem cum Musico Magistro saeculari et cum Musicis Venerabilis Capituli profectus est, qui sua servitia tum in choro novi templi primo, tum in Comoedia ad omnium satisfactionem nona Septembris in Vesperis, decima vero currentis in sacro cantato et a media int theatro praestituunt. (Diarium residendae Societatis, Jesu Varadino-Olasziensis. 1723. jan. 1,- 1769. szept. 8. Kalocsa, Főszékesegyházi Könyvtár. Ms 328. (107. Rövidítve: Diar Sj. Varadino Olasziensis 1. 17 v.). 1724. szept. Dramma vero maius inter prima templi solennia spectandum is dedit, qui Supremam mediamque Gramatices Classem tradebat. STAUD GÉZA: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai /. 1561-1773. Fonest Ludorum scencorum in S. J. Hungáriáé Pars prima. I. Budapest, 1984. 257. (Ld. továbbiakban Staud I.) 5 Kelemen 16-17. 6 Staud 1.313. 42
