Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
3.) Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap... (1759-1784) voltak, s 1777. július 16-án,45 Kalocsára jövetelének évfordulóján már beköltözhetett az általa épített palotába az érsek. Az U-alakú épületből Patachich végül csak a homlokzati részt, vagyis a főépületet és a keleti szárnyat építtette meg, s így az 1780-as években már a berendezés és a dekoráció igényes munkálatai is elkezdődhettek.46 Patachich bőkezű volt a templomépítések terén is, az ő segítségével fejezték be a bácsi és a foktői templomot, utóbbit 5 ezer forintért. Császártöltésen és Csávolyon 7 ezer forintért építtetett templomot, három tisztviselő, a jószágigazgató, a tanító és a számvevő házaira pedig közel 16 ezer forintot költött.47 Kalocsai építkezései (érseki palota, kanonoki házak, uradalmi épületek-tisztviselői lakások) eredményeként, érsekségének idején kialakult a város főterének máig is meghatározó, azóta sokak által megcsodált képe a főszékesegyház szomszédságában. A kalocsai érseki széken kb. fele annyi időt töltött Patachich Ádám, mint Nagyváradon, és életének utolsó éveiben már betegsége is egyre jobban nehezítette munkáját. De mégsem csupán a rendelkezésre álló idő rövidsége, ill. öregsége szabott korlátokat főpapi tevékenységének, hanem igen komoly tényező volt abban a bécsi udvar szabályozása, a főkegyúri jog egyre tágabb értelmezése is. Mária Terézia „gondoskodó szeretete” pl. aprólékosan megszabta a kalocsai szeminárium javadalmazását, de ezzel ugyanakkor hosszú távra meghatározta az intézmény alapvető működési kereteit is, és „feleslegessé tette” Patachich korábbi, még Váradon kidolgozott szemináriumi reformjait. így történhetett, hogy a kalocsai szemináriumban 1777-ben bevezetett új statútumok lényegében a hagyományos papnevelési modellt követték, és nem tartalmazták Patachich 1769-ben kifejtett újításait, a kilenc éves képzést, ill. az oktatott tárgyak skálájának és ezzel összefüggésben a tanárok számának jelentős mértékű bővítését. Nem sokkal később azután II. József még meg is szüntette az intézményt.. ,48 5.) Országos feladatok (1777-1780) 1777-ben költözött az egyetem Nagyszombatból Budára. Mária Terézia az egyetemmel kapcsolatos királyi egyetemi szenátus élére Patachichot állította, hogy őt a magyar tanügy fellendítésének-átszervezésének munkájába bevonja. A kortárs Katona István szerint az érsek igen nagy lendülettel és szorgalommal látott munkához. Számos doktori védésen és vizsgán elnökölt, ill. vett részt, s ekkoriban baráti köréhez tartozott az egyetem tanári karának tekintélyes része. Időközben az egyik királyi bíróság, a Hétszemélyes Tábla bírája lett, s ezek a tevékenységei gyakran Pestre, ill. Budára szólították. Sikerei elismeréséül Mária Teréziától 1778-ban a Szent István lovagrend nagykeresztjét kapta.49 Az érsek egyébként a Budára költözött egyetem számára felajánlotta könyvtárát is, feltételként szabta meg azonban, hogy a budai palotájával szomszédos házban őrizzék, és 45 A beköltözés dátuma Katona Istvántól származik (Katona I. 233.). Mariosa Jakab egyik epigrammája szerint, mely az Analecta poetica címet viselő versgyűjteményben található, Patachich csak 1778 júliusában költözött be kalocsai palotájába. Ld. Tóth S. A. 141. 46 JERNYEI KISS JÁNOS: A kalocsai érseki székesegyház és rezidencia megújulása a 18. században. In: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László. Kalocsa, 2000. 272-274. (A továbbiakban: JERNYEI KISS. J.) A palota építéséről bővebben olvashatunk jelen kötet A/6. fejezetében: JERNYEI KISS JÁNOS: Patachich Adóm és a kalocsai érseki rezidencia 47 Katona I. 237. 48 vö. Katona I. 231. és Tóth T. 6. 49 Katona I. 234-235. 37
