Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK biztosítsák szabad átjárását. Mivel kívánságát az egyetem nem tudta teljesíteni, a könyvtár végül Kalocsára került.50 1778 májusában Budán tartották a népiskolai felügyelők két hetes értekezletét, melyen az egyetemi tanács képviseletében Patachich elnökölt. Az itt kidolgozott budai tervezet (Projectum Budae) a későbbiek során mintaként szolgált, s jól illeszkedett a Ratio Educationis megjelenésével elindult folyamatba. A tervezet az általános tankötelezettség alapján határozta meg a népiskolák tantervi-, rendtartási- és egyéb gyakorlati teendőit.51 Az egyetemi szenátus elnökeként Patachich érsek feladata volt, hogy 1780. május 30-án meghívja a főpapokat, főurakat, a vármegyéket és a szabad királyi városokat az egyetem ünnepélyes felavatására. Mária Terézia Pálffy Károly magyar udvari kancellárt küldte, június 24-én Patachich számos más kiválósággal együtt elébe utazott. Június 25-én az érsek átadta az egyetemnek a királyi diplomákat, s egy órás lelkes beszédben mondott köszönetét az uralkodónak. A beszéd nagy feltűnést keltett, s tovább növelte az érsek hírnevét.52 6.) Súlyosbodó betegség, visszavonultan a könyvek és a versek világába (1780-1784) Mária Terézia halálával az uralkodói megbízatásoknak, az országos feladatoknak vége szakadt, II. József más módon tartott igényt a főpapok szolgálataira. Az egyre betegesebb érseket kínozta, és mozgásában erősen korlátozta a köszvény, betegségén fürdők látogatásával (pl. Trencsénben) igyekezett segíteni. 1780-ban hosszú hónapokon át mozgásképtelen volt, de kitartó lélekkel és béketűréssel viselte az ezzel járó szenvedést.53 Élete végén figyelme elsősorban a közel húszezer kötetes könyvtárára irányult, melyről igyekezett hosszú távon is gondoskodni. Természetesen fontosak voltak számára a könyvtára körül, ill. udvarában megjelenő tudós személyek is. Asztalának vendégei, könyvtárának gondozói és udvari papjai jórészt a feloszlatott jezsuita rend tagjai közül kerültek ki, később az egyetem tanárai is megjelentek társaságában. Literátori körének meghatározó tagja volt az olasz szellemességet és szellemiséget képviselő, itáliai származású Mariosa Jakab, de Patachich Adám sem csupán élvezője, hanem valóban tevékeny, alkotó tagja volt a társaságnak. Patachich környezetében mindennapos volt a verselés, nap mint nap születtek a latin nyelvű hexameteres elbeszélő költemények és epigrammák. Ezek a költemények, a verses üzenetváltások a püspöki-érseki udvar mindennapjainak igen színes, élettel teli képét őrzik számunkra.54 Az 1780-as években az érsek egyetlen komolyabb közszereplésének nyoma az a levél, melyet 1782. április 24. II. József császár írt Batthyány prímáshoz és Esterházy kancellárhoz, és amely szerint a Szent István rend drágakövekkel díszített nagykeresztjét küldte el Patachich számára, hálából a bécsi tárgyalásokon való részvételéért és 50 Tóth S. A. 44. és Jemyei Kiss. J. 275. 51 KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Harmadik, kiegészített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 457. 52 Katona 1.236-237. A beszéd ismertetését ld. Tóth S. A. 179-188. 53 Az érsek betegségéről Mariosa Jakab egyik ódája számol be, melyben a trencséni fürdőben gyenge térdeit ápoló érseket köszönti. A költemény az Analecta poetica c. kéziratos versgyűjteményben található. Ld. TÓTH S. A. 145. 54 TÓTH S. A. 147. Patachich literátori körének ismertetését ld. Tóth S. A. 99-107. Az Analecta poetica c. kéziratos versgyűjtemény, ill. Patachich költeményeinek ismertetését ld. Tóth S. A. 110-163. Patachich verseiből ízelítő olvasható a kötet B/4. fejezetében, latin eredetiben és TÓTH GERGELY fordításában. 38
