Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
3.) Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap... (1759-1784) 3.) Lakatos Andor: r Patachich Adám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-1784) A bécsi kancellárián töltött évek minden bizonnyal fontos politikai tapasztalatokat és hasznos kapcsolatokat hoztak Patachich Adám számára, valamint nem kevésbé fontos jártasságot az udvari ügyintézésben. A tehetséges fiatalember képzettségének, képességeinek, szolgálatainak és nem utolsó sorban származásának köszönhetően, az uralkodó közelségében szinte „helyzetéből adódóan” várományosa volt valamely megüresedő püspöki széknek. (A kancellária tanácsosaként elődje, Klimó György a pécsi püspöki széket nyerte el, és a főpapok közt elsőként 16 ezer kötetes, kifejezetten nyilvános használatra szánt könyvtárat alapitott.1 Patachichról elmondható, hogy a jó példát mindkét tekintetben, a főpapi szék elnyerése, ill. a könyvtáralapítás terén is követte...) Az előző fejezetben tárgyalt római és bécsi évek azonban mégsem csak a karrier szempontjából meghatározóak Patachich számára, hanem gondolkodására és életmódjára is nagy hatással voltak. Rómából magával hozta a nagy szorgalommal művelt tudományok, a latin irodalom és a verselés szeretetét. Bécsben élvezettel hallgatta a birodalmi főváros színvonalas koncertjeit és udvari zenéjét. Mindkét nagyvárosban bőséggel nyílt alkalma a kor képzőművészeti alkotásait, legjelentősebb építkezéseit vagy éppen a könyvpiac ritkaságait megcsodálni. Ez a „hozomány” nemcsak emlékek szintjén kísérte el a püspököt Váradra, hanem Patachich további életútjának egyik fontos mozgatójává, „szenvedélyévé” vált. A váradi püspök, s a későbbi kalocsai érsek ugyanis ezekhez az élményekhez mérhető értékeket igyekezett maga körül létrehozni és ápolni. A keze nyomán, környezetében megvalósuló alkotásokban - legyen szó akár építményekről-intézményekről, akár képzőművészeti alkotásokról vagy zeneművekről - még ma is jól látható, és sokak számára érzékelhető ez az igényesség. 1.) Építő és szervező munka a nagyváradi püspöki széken (1759-1776) Patachich életében kétségtelenül nagy változás történt Forgách Pál váradi püspök (1747-1757) áthelyezésével és váratlan halálával, melyet követően a királynő őt nevezte ki nagyváradi püspökké 1759. augusztus 29-én (ugyanezen a napon egyébként bihari főispáni kinevezést is kapott). Nem sokkal korábban Patachich már maga is püspöki székért folyamodott Mária Teréziához, kérvényét a váci püspökség elnyerésének reményében adta be, de a királynő választása végül Váradra esett. A fennmaradt kérvény mindenesetre jelzi számunkra, hogy tudatosan készült a főpapi megbízatásra, és valószínűleg tájékozódott lehetséges feladatairól, tervezgette teendőit. A kinevezést Rómában 1760. január 28-án erősítették meg, ezt követte a szentelés Bécsben, 1760. március 9-én, gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek, az egykori római iskolatárs közreműködésével. Az új püspök a szentelés után tíz nappal, 1760. március 19-én érkezett Várad határához, Püspökibe, ahol ünnepélyesen fogadta őt a váradi káptalan és Bihar vármegye küldöttsége.2 HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Aurora Könyvek, München, 1973. Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae I. 309. BUNYITAY VINCE, Dr. MAlnáSI ÖDÖN: a váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. IV. kötet: A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1566-1780). Debrecen 1935. 323-324. (A továbbiakban: BUNYITAY V., MÁLNÁSI Ö.) A püspöki kinevezés szövege közölve: KATONA ISTVÁN: A kalocsai 2 25
