Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK Nagyváradon ekkor már közel három év telt el az előző püspök távozása óta, de ez idő alatt Mária Terézia mégsem volt egészen tétlen, hanem szinte teljes egészében megújította a püspök közvetlen munkatársainak-tanácsadóinak testületét, vagyis a váradi káptalant, három új kanonok kinevezésével, ill. öt régi előléptetésével. Ezek a fontos személyi változások még Patachich püspök kinevezése előtt megtörténtek. A későbbiekben nagy jövedelmeiről, gazdagságáról híres egyházmegyét ekkoriban komoly építkezések költségei terhelték: közel egy évtizede épült az új székesegyház, s ennek befejezésén túl Patachich Adámra várt egy új püspöki rezidencia építése, és hosszú távú megoldást kívánt a szeminárium elhelyezése. Ezek az építkezések a tervezett kanonoki házakkal együtt egy új egyházi központ kialakítását célozták, mely mindenben megfelel a kor követelményeinek és az egyházmegye igényeinek, s ugyanakkor véget vet a korábbi széttagolt, félbehagyott kezdeményezéseknek.* 3 Az épületegyütteshez elegendő helyet viszont csak a régi városközponttól távolabb, a pálosok régi remeteépületének közelében talált a püspök-előd Forgách Pál, s ezt sokan a városból történő kiköltözésként értékelték.4 A székesegyház építése Giovanni Battista Ricca, olasz építész tervei alapján folyt 1751- től kezdődően, ő a 16-17. századi római barokk szellemében dolgozott. A Váradra érkező Patachich azonban Franz Anton Hillebrandtnak adott megbízást, aki 1761-ben tervei kivitelező mesteréül Johann Michael Neumann bécsi építészt jelölte ki. Neumann húsz éven át irányította Váradon az építési munkálatokat. A váltás hátterében nyilvánvalóan a bécsi kapcsolatok álltak, melyek eredményeként a klasszicista ízlésű püspök a leegyszerűsödött bécsi stílusjegyében kívánta folytatni az építkezést, elhagyva az olasz mester által képviselt barokk mozgalmasságot és formavilágot. Az egyszerűsítés másik oka anyagi természetű volt: Patachichnak szükségszerűen meg kellett osztania az erőforrásokat építkezései között, s az előző évekhez képest gyökeres változást jelentett az egyházmegye életében, hogy már nem csak a székesegyházon folytak munkálatok.5 A püspök 1762-ben helyezte el új palotájának alapkövét, melyben szándéka szerint a főpapi udvartartáson, hivatali helyiségeken túl könyvtár, színház és zeneakadémia is helyet kapott volna. Talán érdemes az alapkőben elhelyezett írás szövegét röviden idéznünk: „mely kastély legyen olyan, mint egy várbástya, amelyről ezer pajzs emelkedjék az eretnekek és szakadárok villogó fegyvereivel szemben, egy magasabb és egészségesebb helyen, hogy onnan, mint egy őrtoronyból a pásztorok, akiket Isten a váradi egyház kormányzatára rendelt, lássák a nyájat, üdvösségéről gondoskodjanak, a székesegyházzal összefüggően, hogy az Istennel s jegyesével, akihez jó dolog ragaszkodni, szívben örökké érseki egyház története. II. rész. Kalocsa, 2003. 220-222. (A magyar fordítás alapjául szolgáló mű: Stephanus KATONA: História metropolitans Colocensis ecclesiae /-//. Colocae 1800. Fordította: TAKÁCS JÓZSEF, a fordítást ellenőrizte és sajtó alá rendezte, valamint a kiegészítő jegyzeteket írta: TÓTH GERGELY.) A továbbiakban: KATONA I. 3 Patachich elődje, Forgách Pál (1747-1757) már a negyedik helyszínen kezdte meg a székesegyház építését a 18. századi Váradon, három korábbi kezdeményezés ui. félbeszakadt, ill. hosszabb távon nem bizonyult megfelelőnek. A két félbehagyott templom építtetői Benkovich Ágoston (1681-1702) és Csáky Imre (1702- 1732) püspökök voltak. Csáky Miklós püspök (1737-1747) az újvárosban felépíttette ugyan Szent László egyházát és mellette egy-két ingatlan felvásárlásával-egyesítésével rezidenciáját, de a hely itt kevésnek bizonyult a terjeszkedéshez, megfelelő tér és kert kialakításához. A székesegyházzal összefüggésben a püspökök lakhelye is többször változott, a 18. század közepén Patachich Ádám is több épületet használt, s a Csáky Miklós által épített városi rezidencián kívül Püspökiben és Belényesen is sokat időzött. 4 BUNYITAY V., MÁLNÁSIÖ. 316-318. TÓTH SÁNDOR ATTILA: Rómából pannon Árkádiába. Patachich Adám fiók-Arkádiája. Nagyvárad, Kalocsa. Budapest, 2004. 55. (A továbbiakban: Tóth S. A.) vő.: Bunyitay V., MÁLNÁSI Ö. 324-325. 26
