Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 4. Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK főpásztort57, akinek nyilván szívügye volt a jezsuiták iskolája, de neki minden anyagi erejét össze kellett ahhoz is szednie, hogy befejezze a templom építését, véglegesen megépíttesse a kanonoksort, s megterveztesse, majd megépíttesse a püspöki palotát is. Rómában azonban a mindössze negyvenkét éves főpásztor diák korában olyan újszerű katolikus gondolkodással találkozott, amely nemcsak az egyházi szolgálat színhelyét, a templomot akarta széppé és esztétikussá tenni, hanem a közjó érdekében is akart nagyon sokat cselekedni. Ezért rá várt többek között a közkönyvtár létesítése is, azaz egy olyan könyvtáré, amely kielégíti a különféle tudományágak legjobb képviselőit, s hasznos olvasmányokat tud kölcsönözni a kevésbé tanultaknak is. Lovaglóiskolát kellett létesítenie egyháziaknak és polgáriaknak is, hogy a közlekedést kényelmesebbé, s talán olcsóbbá is tegye. Közvetlen környezetét és az épülő, új városrészeket a legmodernebb elképzelések szerint kellett megterveztetnie, hogy az minden tekintetben szolgálja az emberek egészségét és kényelmét. Ismeretes, hogy a Rómát, Bécset, Pozsonyt többször megjárt főpásztor nemcsak az egyházmegye püspöke volt, hanem elnyerte a legmagasabb megyei méltóságot is, a főispáni tisztet is. Azt hiszem nagyszerű tervei, az építkezésekkel járó fáradalmai s nyilván a jezsuiták megbízhatósága miatt is legkevésbé sem akart beleszólni az ő iskolájuk tevékenységébe. 1760-ban egy különös történet került szinre. Candaulis a kimmerek királya meghalt, s három fiúgyermeket hagyott hátra. O maga nem tudta melyik fiára hagyja a trónt, ezért a szomszéd ország uralkodóját kérte meg, döntsön majd a trónöröklés kérdésében. A szomszéd ország királya pedig úgy döntött, hogy a halott király holttestét kifüggeszted a fára, s azt mondta, az nyeri el a kimmerek trónját a három fiú közül, aki nyilával a halott apa szívét eltalálja. A két idősebbik egymásután célzott és lőtt, s nagyon közel járt nyiluk hegye a halott apa szívéhez, a legkisebb fiú, Dosylus azonban letette íját és tegezét mondván, nem akarom megszentségteleníteni apám holttestét. Ezért a király neki ítélte a kimmer koronát.58 A történet egyébként meglehetősen nagy utat tett meg. A témát előadták a jezsuiták Pozsonyban is 1751-ben, s ismeri a magyar protestáns exemplumok katalógusa is.59 Színre került egy Tékozló fiú dráma is 1764-ben. Valószínűleg erről a drámáról szól a diárium egyik adatai is.60 1766-ban már újból Szent László életét, tetteit választották előadásuk tárgyául a váradi jezsuiták, ezúttal azonban a színpadon az ifjak patrio idiomate azaz hazai nyelven deklamáltak a fiatalok.61 1773-ig a jezsuita rend feloszlatásáig még néhány neves drámát is színre vittek a nagyváradi jezsuiták. 1768-ban Imre és András trónviszályát,62 1769-ben Szent István Gyula iránti kegyességét,63 1770-ben egy ószövetségi drámát, a Baltazár-Belsazar történetet adták elő.64 Az utóbbi történet egyik Erdélyből származott, magyar nyelvű változata előkerült a székesfehérvári püspöki 57 STAUD I. 1984. 329. 58 Staud 1. 1984. 329. 59 STAUD I. 1984. 432. DÖMÖTÖR ÁKOS: A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Budapest, 1992. Nr. 404. 220-221. 60 STAUD I. 1984. 331. 1764. szeptember 8. Dominica 15. post pentecostem. Nativitatis Beatae Virginis Mariae. Ingressum sub labaro impedivit paucitas sodalium, congregationem autem ultima comoedia. (Váradiensis Sodalitatis BMV Diarium 1735-1772 78v.) 61 STAUD I. 1984. 332. 62 STAUD I. 1984. 334. 63 STAUD I. 1984. 334-335. 64 STAUD 1. 1984.335-336. 50
