Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 4. Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán
4.) Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében... levéltárból, s a dráma szövegét Kilián István és annak egy másik variánsát Varga Imre meg is jelentette.65 Végigolvasva több XVIII. századi magyar nyelvű drámát, nyugodt lélekkel állíthatom, hogy ez a bibliai tárgyúak között nyelvében, cselekménybonyolításában, képeiben mindenképpen érdemes arra, hogy legalább amatőr színpadra kerüljön. 1766-ban ugyancsak Nagyváradon játszották a Joas című tragédiát.66 Ennek a tragédiának is ránk maradt a szövege. Kérdés természetesen az, hogy a nagyon jól ismert ószövetségi történet előadására kinek a drámáját használták. 1770-ben Szegeden adatta elő Benyák Bemát azt a variánst, amelyet ő fordított, írt, adaptált magyarra. Kérdés, hogy a nagyváradi variánsnak ki a szerzője. Kinek a drámáját használta? Használhatta Racine Athalie című darabját, ezt a XVIII. század második felére már sokan ismerhették, s olvashatta az olasz Metastasio Gioasát is, amely 1757-ben jelent meg Rómában. Ehhez azonban fordítania kellett volna vagy a Racine- vagy a Metastasio drámát.6' Erről a drámáról Esterházy Pál diák korában az alábbiakat írta: Azután nemsokára Pozsonyból Nagyszombatba köllött mennünk, a hol a páter jesuiták egy igen nagy s szép comoediát tartóttanak egy Joas királyról, kit a mostoha anyja, Atalia üldözött. Joas personáját pedig én viseltem. A hol több volt negyedfélszáz versemnél. A holott Atalia megöleték, s Joas királyfa megkoronáztaték; ki jelenti vala Ferdnandus quartust. Azon esztendőben pedig három praemiumot vettem.68 Ennek a darabnak a kézirata nem maradt ránk, de az 1647-ben játszott dráma kézirata vagy annak egyik variánsa még meglehetett. Tehát ezt a szöveget is használhatta a váradi dráma írója. S végül 1771 szeptemberében a jezsuiták színre vitték a Zrinius ad Szigethum gloriose pro patria occumbens. Ez pedig valószínűleg azonos lehetett Friz András Szigeti Zrínyi Miklós darabjával. Hála Istennek ennek a drámának a szövege is ránk maradt.69 Talán nem véletlen, hogy a Rómában egykor tanulmányokat folytató püspök Nagyváradon olyan drámákat adatott elő, vagy csak láthatott a jezsuiták iskolájában, amelyek a kor színvonalán állottak, s amelyeknek egyike, másika talán még ma is megállná a színpadon a helyét. Különösképpen akkor, ha szövegét egy dramaturg gondosan átfésülné, rendbe szedné. A Nagyváradra merész tervekkel érkező Patachich azonban a hatvanas évek közepétől a püspöki udvarban tevékenykedő udvari zenekar és udvari opera ügyeivel és természetesen egyházi szolgálatával valamint főispáni feladataival volt elfoglalva. Tíz opera, kantáta és oratórium-szöveg maradt szereposztással és ajánlással együtt ránk. A zenekart vezető Ditters első jelentős zenei művével neve napján köszöntötte a püspököt, négy énekhangra és kórusra írta kétórai időtartamú kantátáját. Az udvari opera és zenekar tevékenysége azonban már az iskola tevékenységétől messze került. Az opera latin szövege alapján gondolhatnánk, hogy előadóik diákok voltak, de a latin nyelvet azért őrizte szigorúan a püspök, mert többnyelvű közegben ez az egyházi és világi értelmiségnek is közös nyelve volt.70 65 KILIÁN István: Boldisár király. (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből.) Archívum 3. A Heves Megyei Levéltár Közleményei. Eger, 1974. 94-68. KILIÁN ISTVÁN: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. Székesfehérvár, 1976. 201-305. Varga Imre által közölt változat: RMDE XVIII. Jezsuita iskoladrámák 4/2. Nr. 7a. Sajtó alá rendezte VARGA IMRE. Budapest, 255-309. 66 ST AUDI. 1984. 332. 67 RMDE XVIII. Piarista iskoladrámák 5/1. Nr. 1. 33-117. 68 Staud I. 1984. 98. 69 RMDE XVIII. Jezsuita iskoladrámák 4/1. Nr. 3a. Budapest, 1992. 211-248. 70 Kelemen 1997.16-22. 51
