Lakatos Andor (szerk.): A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923 - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 3. (Kalocsa, 2002)
A) Bevezető
A.) BEVEZETŐ terjedelmi okok miatt sem lett volna lehetséges.) A sematizmusokkal együtt megjelenő népiskolai évkönyvek nyelve (néhány kezdeti évfolyamtól eltekintve) eredetileg is magyar volt, az iskolák adatait így egységesen, teljes egészében magyar nyelven közöltük. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy miért éppen 1923-ig készült el a történeti sematizmus, és lesz-e folytatása? Az 1923-as év több szempontból is fordulópontnak tekinthető. Ebben a sematizmusban jelent meg utoljára a történeti Kalocsa-Bácsi Érsekség területének egésze. (Trianon hatása, a Főegyházmegye területének jelentős csökkenése 1925-től érzékelhető a sematizmusokban, Bácska és a Délvidék adatai ezután már csak egyetlen alkalommal, egy „pillanatkép” erejéig jelentek meg az 1942-es évfolyamban.) Az 1920-as évek elejétől azonban más fontos változás is történt: egyre ritkábbá vált a sematizmusok kiadása. Másfél évtizeden át két-három évenként készültek, majd azután még nagyobb kihagyások következtek, s az imént említett 1942-es kötet után pl. csak 1975-ben jelent meg a következő évfolyam. A sematizmusok adatainak összegzése tehát ebben a korban már nem ad folyamatos képet, az egykor nyomtatásban közölt adatok mindenképpen kiegészítésre szorulnak. Egyéb források (körlevelek, levéltári iratok) alkalmazása viszont újabb módszertani kérdéseket vet fel, és valószínűleg más közlési formát is igényel. A történeti sematizmus folytatását tehát természetesen tervezzük, de a 20. századi kötetnek mindenképpen szélesebb, változatosabb forrásbázisra kell épülnie. Hasonlóképpen kiegészítésekkel, külön közöljük majd a sematizmusokban megjelent papi- és tanítói hivatali életrajzokat, történeti névtár formájában. (18-20. sz.) 2.) A sematizmusok ismertetése A munkánk forrását jelentő sematizmusok 1822-ig „Calendarium” címmel jelentek meg, s a nevükben is jelzett naptári funkciójuk tulajdonképpen egészen 1848-ig megmaradt. A kalendáriumok-sematizmusok ebben a korban két fontos részből álltak, az első rész a naptár volt (az év egyházi ünnepeinek, böjtjeinek, a napkelte és napnyugta időpontjának, a hold fázisainak jelzésével), s ezt követte a Főegyházmegye leírása. A könyveket időnként rövid mellékletek egészítették ki a különféle pénznemek váltásával vagy éppen vásárlásra érdemes könyvek jegyzékével, egyszóval a mindennapok során hasznos információkkal kapcsolatban. A kötetek mérete a kezdeti időszakban inkább zsebkönyv jellegű volt (7 x 12 és 11 x 17 cm között változott), a bőrkötés és a vastagabb papír is arra utal, hogy készítésük során mindennapos igénybevételre számítottak. A könyvek nagysága az 1830-as évek során kezdte megközelíteni a mai A/5-ös méretet (időközben a bőrkötés is eltűnt), majd tovább növekedve 1870-ben érte el a mai B/5-ös formát, és lényegében változatlan maradt mindvégig (eltekintve a háború utáni két kisebb füzet, az 1921-es és 1923-as sematizmus kiadásától). 1851-től kezdődően a naptári rész eltűnt, egyre részletesebbé vált viszont a Főegyházmegye leírása. Gyarapodott a központi szervek, intézmények száma, majd 1856- tól külön fejezetben jelentek meg a népiskolák adatai, melyek s 1876-tól magyar nyelvű, önálló részt alkottak a sematizmusokban ,A Kalocsai Érsekmegye népiskoláinak és tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyve" címmel. A kiteljesedő sematizmusok felépítése általában a következő volt: a pápa, az uralkodó, valamint az érsek megnevezése után néhány oldalas történeti bevezető következett az egyházmegyéről, a káptalanról és időnként a székesegyházról, melyet az érsekek, ill. a főkáptalan kanonokjainak felsorolása zárt (az érsekek Asztriktól, az első érsektől, a 8
