Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Tóth Terézia Erika és elidegeníthetetlen ember jogok iránt, amelyek minden emberi közösségnek, a világ békéjének és igazságosságának alapját jelentik. A 25. cikk kimondja, hogy a nemzetközi jog általános szabályai a szövetségi jog részét képezik. Megelőzik a törvényeket, és köz- vetleniil jogokat és kötelességeket keletkeztetnek a szövetségi területen lakók számára.7 Az alaptörvény értelmében a német államnak tehát nemcsak a határain belül, hanem nemzetközi téren is feladata, hogy fellépjen minden ember méltóságának és alapvető jogainak védelmében, amihez globálisan az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az ENSZ emberi jogi chartái, valamint az 1993-as bécsi emberi jogi konferencia záróokmánya ad jogi alapot. Emberi jogok és emberi méltóság, az emberi jogok egyetemessége Különböző politikai, vallási, világnézeti mozgalmak viszonylagossá teszik az emberi jogok érvényességét, „európai", „nyugati" jogokként, esetleg a „polgári osztály" jogaiként jelenítve meg azokat. Gyakori az a vád, hogy a Nyugat azért ragaszkodik az emberi jogokhoz, mert azok betartása politikai, gazdasági előnyöket biztosít számára. Emiatt sokan úgy vélik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem tanácsos az emberi méltóságra hivatkozni. A német álláspont szerint azonban az emberi méltóság és az emberi jogok - melyek védelmét a német alkotmány rögzíti és kötelezővé teszi - szoros egységet alkotnak, mert az emberi jogok az érinthetetlen, oszthatatlan és elidegeníthetetlen emberi méltóságból vezethetők le. Az emberi jogok éppen azért illetnek meg a születésénél fogva mindenkit, mert ember. Ez teszi az emberi jogokat - az emberi méltóságon keresztül - egyetemessé. Ennélfogva az emberi jogok vagy univerzálisak - vagy nincsenek. Ezt az egyetemességet világszerte védeni kell azokkal az erőkkel szemben, amelyek kulturális, vallási sajátosságaikra hivatkozva megkérdőjelezik, miközben saját hatalmi érdekeiket követik.8 Tény, hogy az emberi méltóság érinthetetlenségének egyháztörténeti gyökerei vannak, abból a keresztény tanításból erednek, amely szerint Isten a saját képére alkotta meg az embert, emellett Kant erkölcsi autonómia gondolata képezi az alapját. Ám ha az emberi jogok koncepciója a nyugati, keresztény-zsidó kultúrkörben gyökerezik is, az emberi jogok a nem keresztények számára is érthetők, és a világ más kultúráiban, vallásaiban is megtalálhatóak, azzal az aranyszabállyal leírva, hogy „amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt ne tedd másokkal". Az emberi jogok egyetemességéről szóló vitában elhangzik, hogy a globalizáció korában elmúltak azok az idők, amikor a világpolitikában Európa és a Nyugat erkölcsét és értékrendjét követték, ma már senki nem jogosítja fel a Nyugatot (így a németeket sem) arra, hogy más országok belügyeibe beavatkozzanak.9 Ugyanakkor minden egyéb szempontnál meggyőzőbb az a - németek által is hangoztatott - jogi érvelés, hogy az évtizedek során az államok többsége az e témában kötött egyezményeken keresztül elfogadta az emberi jogokat, továbbá az emberi jogok 1948-as egyetemes nyilatkozatát 90 Külügyi Szemle