Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Az emberi jogok nemzetközi védelme követő vita elvezetett oda, hogy az ENSZ 1993-as bécsi világkonferenciája e jogokat univerzálissá tette. Aki azt állítja, hogy csupán nyugati értékekről és morálról van szó, az a diktatórikus rezsimek malmára hajtja a vizet. A német alkotmány az NSZK politikusait arra kötelezi, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is fellépjenek az emberi méltóság védelmében, amihez az ENSZ mechanizmusai biztosítják a nemzetközi jogi alapot.10 A német emberi jogi szakértők elismerik, hogy az emberi jogok európai uniós védelme az európai demokráciába és a piacgazdaságba ágyazott, és a modell egyetemes alkalmazása számos problémába ütközik,11 de óvnak attól, hogy e feladat a kultúrák közötti harc áldozatául essen.12 Német iszlámkutatók rámutattak például arra, hogy bár az iszlám világban közkeletű vélemény szerint a Nyugat politikailag visszaél az emberi jogok nemzetközi védelmével, ezen országok emberi jogi felfogása és ratifikációs magatartása - a nők és a gyerekek jogairól szóló konvenciókhoz fűzött fenntartásoktól eltekintve - mégsem tér el lényegesen a nyugati országokétól,13 a muzulmánok alapvetően nincsenek más véleménnyel a szabadságról és az emberi jogokról, mint a nyugati államok polgárai.14 Németország tehát elutasítja azokat az érveket, amelyek megkérdőjelezik az emberi jogok egyetemességének érvényességét, illetve amelyek a nyugati államokat azzal vádolják, hogy az emberi jogok a nyugati világ termékének számítanak, a rájuk való emlékeztetés más államok belügyeibe történő erőszakos beavatkozás. A német álláspont szerint az emberi jogok esetében nem beszélhetünk a belügyekbe való jogellenes beavatkozásról. A mai nemzetközi gyakorlatban az emberi jogi egyezmények betartását nemzetközileg ellenőrzik. Az emberi jogok szisztematikus megsértői nem bújhatnak el a belügyekbe való beavatkozás érvelése mögé. A „Responsibility to Protect" koncepciója súlyos jogsértések esetén megköveteli a nemzetközi beavatkozást azokban az országokban, ahol az állam nem védi kellően a polgárait, vagy ha maga sérti meg súlyosan azok jogait. Németország az emberi jogok védelmében nyílt párbeszédet keres mindenkivel, és az országokkal való egyenlő bánásmód elvét hirdeti. Az emberi jogok védelme: cél és érdek. A német emberi jogi politika elvei és eszközei A szövetségi kormány az emberi jogok védelmét egyik központi céljának tekinti. A német külpolitika legfőbb célkitűzése a béke megőrzése és megteremtése, és mivel meggyőződése, hogy számos konfliktus oka az emberi jogok szisztematikus megsértése, vallja, hogy e jogok védelme lényegesen hozzájárul a stabilitáshoz és a békéhez. Az emberi jogok tiszteletben tartása és nemzetközi védelme német külpolitikai érdek is. A német újraegyesülés óta a védelmi tárca gondozásában eddig két „fehér könyv" jelent meg (1994-ben és 2006-ban), amelyek deklarálták Németország biztonságpolitikai, külpolitikai, nemzeti érdekeit. A második dokumentumban még inkább 2014. tavasz 91
