Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Az emberi jogok nemzetközi védelme eszközöket választja. Németország ezt a civil hatalom koncepciót az újraegyesülés után is megőrizte. A nemzeti szocialista múlt után a német politikai elit számolt azzal is, hogy emberi jogi politikáját különös figyelem övezi, és el akarta kerülni, hogy akárcsak az emberi jogokért való nyilvános és vehemens kiállással is kioktató, negatív szerepben tűnjön fel, mert az rögtön kiváltaná a német múltra való hivatkozásokat. Az emberi jogok védelmét az NSZK beemelte az 1949-es alkotmányába, és azt az újraegyesítés után a keleti tartományokra is kiterjesztette. Németország részese lett a legtöbb nemzetközi emberi jogi egyezménynek, és aktív közreműködői, tanácsadói és pénzügyi támogató szerepet tölt be a nemzetközi szervezetek emberi jogi fórumain. Emberi jogi kérdésekben vállalja az Egyesült Államokkal való konfrontálódást is. Bírálói mégis gyakran vádolják következetlenséggel, kétoldalú kapcsolataiban kettős mérce alkalmazásával, nemzeti érdekeinek az értékek elé helyezésével. Bár Németországot az emberi jogok nemzetközi védelme terén nem a legaktívabb szereplők között tartják számon, multilaterális fellépései, kezdeményezései és anyagi tehervállalásai révén jelentősen hozzájárul annak érvényesítéséhez, miközben ez irányú elkötelezettségének hitelét belpolitikájával, az emberi jogok hazai érvényesítésével is igyekszik messzemenően alátámasztani. A német nemzetközi emberi jogi politikában óvatos elmozdulás tapasztalható az emberi jogok oszthatatlansága, a második generációs emberi jogok hangsúlyosabb nemzetközi képviselete irányába, ami elsősorban a fenntartható fejlődéssel összefüggő fejlesztési programokban nyilvánul meg. Az emberi jogok védelme az alaptörvényben A nyugatnémet állam, majd az újraegyesült Németország számára az emberi jogok gondolata - amelynek középpontjában az emberi méltóság áll - alapvető jelentőségű. Az emberi jogoknak az alaptörvényben való kinyilvánítása nemzetközi nyomásra történt, és nem utolsósorban az azt megelőző katasztrófa tanulságaiból következett. Ezen eszmék alkotmányba foglalásának azonban már korábban is voltak német hagyományai: az 1818-as bajor, illetve badeni alkotmánynak is volt egy alapjogi katalógusa, és az ún. 1849-es paulskircheni alkotmánytervezet (frankfurti birodalmi alkotmány) is tartalmazott egy átfogó listát az alapjogokról.6 Az alapjogok felsorolását a német alaptörvényben az első rész, az első 19 cikk tartalmazza, amelyek közül az 1. cikk - amelynek első bekezdése az emberi méltóság érinthetetlenségére és az állam erre vonatkozó kötelességére, a második az emberi jogok védelmének kötelezettségére vonatkozik - kiemelt jelentőségű. Ezt az alaptörvény 79. cikke is megerősíti, amikor kimondja, hogy az 1. cikk megváltoztatása nem megengedett. Az alkotmányban foglalt alapjogok és az emberi jogok nemzetközi védelme közötti összefüggés az 1. cikk második bekezdéséből és a 25. cikkből következik. Az előbbi értelmében a német nép elkötelezett a sérthetetlen 2014. tavasz 89
