Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában Tóth Terézia Erika „Németországot mindig ott fogják megtalálni, ahol a nemzetközi együttműködésről, a béke és az emberi jogok megőrzéséről van szó. Ha valamit megtanultunk a saját keserű tapasztalatunkból, az az, hogy az ember minden dolgok mértéke."1 (Walter Scheel) A nemzetközi kapcsolatok elméletének konstruktivista iskolája szerint az államok külpolitikai magatartásának alakításában kiemelt szerepe van az államok identitásának. Nemzetközi összehasonlító kutatás igazolta azt a fenti elméletbe illő tételt, hogy a legtöbb állam nemzetközi emberi jogi politikáját az adott állam identitása határozza meg.2 A nemzeti történelem eseményeire vagy akár a nemzetközi normákra is visszavezethető nemzeti identitás határozza meg, hogy az adott állam külpolitikájának támogatnia és érvényesítenie kell-e az emberi jogokat, és ha igen, melyeket és kiknek a jogait.3 Németország számára az emberi jogok nemzetközi védelme a nemzeti identitásból következő erkölcsi felelősség és egyben alkotmányos kötelesség, olyan feladat, amelynek végrehajtásához a multilaterális kereteket tartja a legalkalmasabbnak. Németország viszonya az emberi jogok védelméhez A német identitás dilemmái a német történelemben gyökereznek: a német nemzeti fejlődés sajátosságaiban és a „különutas" politikák tragédiájában. A második világháború utáni NSZK államfejlődését és külpolitikáját alapvetően meghatározta a holokauszt miatti bűntudat, és ennek következtében a nyugatnémet külpolitika a tudatos önkorlátozás gyakorlatán alapult. A német külpolitika kettős logikája a „never again" és a „never alone" volt.4 A németek ezért nem szeretnék kivételesnek érezni magukat, nem akarják, hogy Németországot különleges esetként kezeljék.5 A bonni Szövetségi Köztársaság olyan civil hatalomként definiálta magát, amely a katonai opció helyett minden körülmények között a konfliktusok békés és multilaterális rendezése mellett kötelezi el magát, a katonai részvétel helyett a csekkfüzet-diplomáciát, a kereskedelempolitikai 88 Külügyi Szemle
