Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Hettyey András: A vonakodó szövetséges? - Németország külföldi katonai bevetései a viták és a számok tükrében
A vonakodó szövetséges? az adott műveletben vagy sem.31 Mair abból a feltevésből indul ki, hogy a szóban forgó művelet nemzetközi jogi tekintetben „legális és legitim", így nincsen elvi akadálya a német részvételnek. A kérdés csupán az, hogy mely esetben kell az országnak szerepet vállalnia abban.32 Mair ennek megválaszolásakor hat feltétellel számol. 1. A konfliktus jelentősége. Az első kérdés, hogy fontos-e az adott konfliktus Németország számára, vagyis hogy mik a várható következményei, ha Berlin részt vesz (vagy nem vesz részt) a műveletben. Vannak-e német érdekek a térségben? Izolált-e a konfliktus, vagy kiterjedhet további régiókra? Képes lehet-e alapvető, globális rendezőelveket (emberi jogok, demokrácia) veszélyeztetni? 2. A német szerepvállalás fontossága. Mennyire fontos az ország részvétele a művelet sikerének érdekében? Másképp megfogalmazva: szükség van-e egyáltalán Németország szerepvállalására és képességeire a művelet sikeréhez? Van-e esetleg olyan plusz, amit Berlin adhat a műveletnek? Mair arra utal, hogy Németország mint a gyarmatosításból nagyrészt kimaradt állam, adott esetben komparatív előnyökkel rendelkezhet az afrikai, közel-keleti válságok esetén, hiszen az érintett államok (és a lakosság) inkább elfogadják a német csapatok semlegességét, mint a francia, brit vagy amerikai egységekéét. 3. Kockázatok. Milyen kockázatoknak teszi ki magát Németország, ha részt vesz az akcióban? „Egy józan kockázatértékelés nem azt jelenti, hogy a kiküldött katonákra leselkedő mindennemű veszélyt ki lehet zárni. Az a nagyszámú megkötés, amelynek az a célja, hogy a Bundeswehr külföldi bevetéseiből fakadó kockázatokat csökkentse, azt a veszélyt rejti magában, hogy a művelet sikerét kérdőjelezi meg."33 4. Exif-stratégia. Minden külföldi szerepvállalás előtt tisztázni kell, hogy mikor és milyen körülmények között lehet azt befejezni. De milyen mércével kell mérni azt, hogy a műveletnek sikerült-e elérnie a céljait? Mair szerint fontos szerény(ebb) célokat kitűzni: ne a demokrácia meghonosítását és a gazdasági fejlődés beindítását, hanem a rövid és középtávú stabilizálást. 5. Értékek. Itt a német alaptörvény a mérvadó, amelynek 24-26. cikkelye a következőket említi: „Európa békés és tartós rendje", „a világ népei közötti megértés", „a nemzetközi jog általános szabályai" és a támadó háborúk elutasítása. Ezek lennének tehát azok a szempontok, amelyek alapján Németországnak szerepet kellene vállalnia. Természetesen ezeken kívül is vannak az országnak értékei (emberi jogok, demokrácia), véli Mair, aki ugyanakkor utal arra a nyilvánvaló problémára, hogy ezeket az értékeket nehéz operacionalizálni és pontosan megállapítani, hogy mikor vannak veszélyben.34 Elvileg az alapvető emberi jogok sérülése esetén Németországnak - függetlenül attól, hogy az a Balkánon, Haitin vagy Kelet-Timorban történik - be kellene avatkoznia. Természetesen a gyakorlatban nagyon is fontos a földrajzi közelség/távolság kérdése. 6. Érdekek. Az érdekek meghatározásánál Mair a német kormány 2006-os biztonság- politikai fehér könyvét veszi alapul.35 E szerint ezek a következők: jog és szabadság; 2014. tavasz 77
