Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ 1993. január 26-28.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-14, 34 D, 41/3,2-3. 53 Az értekezleten részt vett Kodolányi Gyula államtitkár, Zalatnay István, a HTMH elnökhelyettese, Kelemen András államtitkár, Bába Iván és Peisch Sándor helyettes államtitkár, Herman János, Kéry György és Szőcs Ferenc főosztályvezető, valamint Oberfrank Ferenc, a kabinet munkatársa. 54 Ennek vélhetően az lehetett a célja, hogy a Nyugat irányába jelzésértékű legyen, holott köztudott a diplomáciában, hogy a tényleges munka a szakértői tárgyalásokon történik, a megegyezést deklaráló dokumentumot szokás magasabb (államtitkári, külügyminiszteri, miniszterelnöki) szinten aláírni. Ebből is látszik, hogy a román fél inkább hajlott a látszatrendezésre, amit a magyar fél nagy nehézségek árán tudott ellensúlyozni. 55 Érdemes említést tenni a június 12-i Markó-Iliescu-találkozóról, amelyen az RMDSZ vezetője a magyarság aktuális problémáit igyekezett az államelnökkel megbeszélni. Iliescu az „ET- elvárásokkal összefüggésben kijelentette: Románia a kisebbségi jogok biztosítása terén a világviszonylatban is élenjár...". Az ET-csatlakozás kapcsán pedig elmondta: „az ET-nak legalább akkora szüksége van Romániára, mint Romániának az ET-ra". „Markó Béla látogatása Iliescunál, 1993. június 12.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-27, 51 D, 1904/1,1-2. 56 A források alapján megállapíthatjuk, hogy a hivatalba lépő Horn-kormány nemzetiségpolitikájában 1996-ig csekély változás történt, a szakértői szintű tárgyalásokon kevés jel mutatkozott arra, hogy az integráció élvezne elsőbbséget az erdélyi magyarok helyzetének rendezése előtt. Azonban, ha az alapszerződés aláírása körül kialakult helyzetet tekintjük mérvadónak - ahogyan ezt több szerző megjegyzi -, az integráció volt az, amely prioritást élvezett. 57 „Feljegyzés Tabajdi Csaba és az RMDSZ küldöttségének megbeszéléseiről a magyar-román alapszerződés tárgyában, 1994. június 19.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1, 35 D, 1050/1,1-5. 58 „Gyorsjelentés Teodor Mele$canu román külügyminiszter hivatalos budapesti látogatásáról, 1994. szeptember 7". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-13,46 D, 2528/6, 1-3. 59 A szakértői tárgyalásokat a két külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, Dumitru Ciau$u és Szénási György vezette. A találkozóról készült jelentés megemlíti, hogy a magyar tárgyaló delegációban helyet kapott volna a Magyarországi Románok Szövetségének az elnöke, Petrusán György is, ehhez azonban a román delegáció nem járult hozzá. „Jelentés a magyar-román szakértői konzultációkról. 1994. november 16-17". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-123,45 D, 1650/5,1. 60 Uo., 1650/5,4. 61 Uo. 4. 62 Uo. 5. 63 Román részről a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtására 1995. június 22-én került sor. A román fél itt is lépéshátrányban volt, ugyanis Magyarország már 1994. április 1-jén benyújtotta a sajátját. Románia tagfelvételi kérelmét Teodor Mele$canu külügyminiszter az EU-ügyekért felelős miniszternek, Michel Barniernek adta át. Az eseményen elhangzott, hogy „Franciaország általános politikai támogatásáról biztosította Románia felkészülését a jövőbeni tagságra, Barnier megemlítette a francia és a román nép hagyományos kapcsolatait és barátságát, és üdvözölte a román vezetés elkötelezettségét, politikai voluntarizmusát, mellyel a 2000. évet tűzték ki Románia EU-csatlakozása remélt határidejeként." „Románia EU-csatlakozási kérelme, 1995. június". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1,37 D, 600/2,1-2. 64 Teljes nevén: „Egyezmény a Magyar Köztársaságban élő román nemzeti kisebbség és a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség, valamint a hozzájuk tartozó személyek jogainak biztosításáról". A megállapodás az alapszerződés kisebbségi cikkelyének filozófiájából indul ki, és hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése hozzájárul a két állam közötti együttműködés erősítéséhez. 2014. tél 105
