Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Szabó Tamás A konkrét tárgyalási folyamat Az alapszerződés ügyében a konkrét tárgyalások az 1992. január végén megrendezett első szakértői megbeszélések után indultak meg, azonban a magasabb szintű nyilatkozatoktól eltekintve 1995-ig kevés előrelépésről beszélhetünk. Ennek okát elsősorban a román belpolitikában kell keresnünk. 1992 ugyanis választási év volt: februárban ön- kormányzati, szeptemberben pedig a parlamenti választásokkal egyszerre államfőválasztást is tartottak (a második fordulóra október 11-én került sor). A választások felszínre hozták azokat a nacionalista erőket, amelyek a leginkább igyekeztek kijátszani a magyar kártyát (magyarellenes hangulatkeltés, a Für Lajos és Entz Géza elleni támadás, külföldi propaganda-hadjárat Magyarország lejáratására),33 egyúttal pedig - a román célkitűzések ellenében - lehetetlenné tették az alapszerződés aláírását a parlamenti választások előtt. A magyar fél számára így nem volt nehéz felismerni, hogy a választásokig várnia kell, mert ezzel a kormánnyal nem célravezető megkötni az alapszerződést, ugyanis aligha várható tőle az erdélyi magyarság problémáinak rendezése és a kétoldalú kapcsolatok normalizálása.34 A tárgyalásoknak ebben a szakaszában megnőtt a részt vevő felek száma: egyrészt megjelentek az európai integrációs szervezetek (ET, EBESZ, NATO, EK) és a nyugati államok,35 továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kérte, hogy vonják be a szakértői megbeszélésekbe.36 Az utóbbi azonban sosem vált tényleges tárgyaló féllé, ezért szerepe - csakúgy, mint a nemzetközi szervezeteké és a nyugati államoké - tisztázásra szorul. Az európai integrációs szervezetek és a nyugati tagállamok az alapszerződés tárgyalásának kontextusában normaalkotókként jelentek meg, a román diplomácia tevékenysége pedig arra irányult, hogy meggyőzze a Nyugatot: hazájuk elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és a kisebbségi jogok megvalósulása iránt, kétoldalú kapcsolataiban pedig a Magyarországgal való megállapodásra és az alapszerződés aláírására törekszik. Ez az érvrendszer nemcsak az Európa Tanáccsal, hanem az Európai Közösséggel folytatott tárgyalásokon is szerepet kapott. A csatlakozás elérése érdekében a román fél olyan külföldi propagandaoffenzívát indított, amellyel legalább három célját kívánta megvalósítani. Ezek a következők voltak: Románia jó színben való feltüntetése; a nyugati közvélemény megnyugtatása és félretájékoztatása a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően; valamint Magyarország lejáratása, tárgyalási pozíciójának gyengítése.37 Ha sikerességi kritériumként a kitűzött célok elérését tekintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy a külföldi propaganda felemás, de nem lebecsülendő eredményt ért el, amit az önkormányzati választásokkal szoros összefüggésben álló ET-tagság ügye szemléltet. Egyrészt tény, hogy az 1992. februári önkormányzati választások hangulata és a magyar közösséget ért jogsértések következtében Románia az ET-ben meglévő 86 Külügyi Szemle
