Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ kialakítása és a kisebbségi jogok rendezése feltételként jelenne meg a jövőbeli NATO- vagy EU-csatlakozásnál - az EU esetében a koppenhágai kritériumokat tekinthetjük mérvadónak a NATO bővítéséről 1995 szeptember elején megjelent tanulmány már kimondta: azok az országok, amelyekben etnikai viták zajlanak, vagy amelyeknek területi vitáik vannak más államokkal, kötelesek ezeket a vitákat békés úton rendezni, az EBESZ alapelveivel összhangban. E viták rendezése döntő tényező lehet abban, hogy egy államot meghívnak-e a szervezetbe vagy sem.22 E rövid kitérőt szükségesnek éreztem megtenni, ugyanis az európai kontextus ismerete nagyban hozzásegít ahhoz, hogy megértsük a magyar-román alapszerződés létrejöttének körülményeit - a tárgyalások dinamikáját, a szereplők motivációit, tárgyalási pozícióit és érvrendszerét -, illetve az azok alapján és a külügyminisztériumi iratok és a rendelkezésre álló dokumentumok figyelembevételével megállapíthassuk a szereplők közötti viszonyokat. Noha az alapszerződés rövid történetének áttekintése megkövetelné az előzmények bemutatását, fogadjuk el kiindulópontul azt a tényt, hogy a rendszerváltást megelőző időszakot - a román kommunizmus nacionalista jellegéből adódóan - a két állam közötti elhidegülés és az államközi kapcsolatok mélypontra zuhanása jellemezte.23 Ezért is értékelhető pozitív fejleményként Horn Gyula akkori külügyminiszter és Ion Iliescu találkozója (1989. december 29.). Azonban az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi események több mint egy évre levették a napirendről a kétoldalú kapcsolatok helyreállításának lehetőségét, és némi előrelépésről csak az alapszerződés kidolgozása érdekében megindult szakértői, államtitkári és külügyminiszteri szintű egyeztetések kapcsán beszélhetünk. Azonban az öt évig elhúzódott diplomáciai tárgyalások kevés látható eredményt értek el a két állam viszonyában, a találkozók és a kétoldalú megbeszélések pedig számos alkalommal a másik féllel szembeni bizalom és kompromisszumkészség hiányát példázták.24 Az alapszerződés tárgyalásainak dinamikája, a szereplők viszonyrendszere és tárgyalási pozíciói A levéltári források és dokumentumok alapján jól elkülöníthetőek az alapszerződés tárgyalásának egyes periódusai, illetve az is, hogy az adott időszakban milyen intenzívek voltak a két fél közötti egyeztetések, és melyek voltak a felek által képviselt legfőbb álláspontok. A tárgyalások során kifejtett nézeteket és a témákkal kapcsolatos állás- foglalást több tényező is befolyásolta, melyek egyben meghatározták az egyeztetések dinamikáját is. Ezek a következők: • a belpolitikai viszonyok (a kormánykoalíció összetétele, az önkormányzati, illetve a parlamenti választások időpontja); • a magyar kisebbség helyzetének alakulása; 2014. tél 83
