Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ a belpolitika és a külpolitika szintjén segíthet az alapszerződés tárgyalásaiban részt vett felek azonosításában, a köztük levő viszonyok tisztázásában, illetve azoknak a követeléseknek az azonosításában, amelyeket a felek tárgyalási mandátummá alakítottak. Másrészt segíthet azoknak az ok-okozati tényezőknek a feltárásában, amelyek következtében elhúzódtak a tárgyalások. A belpolitikai vagy a külpolitikai okok következtében, esetleg a határok sérthetetlenségének és a kisebbségi kérdésnek tulajdonított eltérő értelmezések vezettek a több évig tartó tárgyalássorozatokhoz? Vagy ezen okok összessége? A modell harmadrészt értelmezési keretet kínálhat ahhoz, hogy megértsük 1. a szakértői tárgyalásokkal párhuzamosan, a belpolitika és a külpolitika szintjén az RMDSZ, az ellenzéki pártok képviselői, az integrációs szervezetek és a nyugati államok között folyt egyeztetéseket; 2. a belpolitikai koalícióépítés szükségességét (a szakértői tárgyalásokon képviselt álláspontokról); 3. a nyugati közvélemény és a belpolitikai szereplők meggyőzését szolgáló legitimációs folyamatokat. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a tárgyalások - amelyek eredményeként 1996 szeptemberében aláírták az alapszerződést - mindkét fél számára a kezdeti elképzeléseiktől eltérően végződtek. A dolgozatban ennek feltárására is kísérletet teszek. A magyar-román alapszerződés tárgyalásai A dolgozatnak ebben a részében a rendelkezésre álló szakirodalom alapján áttekintem az alapszerződés létrejöttének (európai) kontextusát, továbbá a külügyi iratokat felhasználva három szinten - a nemzetközi rendszer makroszintjén, az állam, s végül a csoport és az egyén szintjén - vizsgálom az azonosítható egységeknek az alapszerződéshez való viszonyát. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában az 1992— 1995 közötti külügyminiszteri iratok vizsgálatakor kb. kétszáz, az alapszerződés témaköréhez kapcsolódó dokumentumot találtam. A források között többféle dokumentum fellelhető, ezek között megemlíthetők: • feljegyzések, jelentések, beszámolók, az alapszerződés szakértői tárgyalásairól készült véleményezések, a különböző kormányzati szervek által összeállított anyagok; • beszámolók a felsőbb szintű (államtitkári, külügyminiszteri és miniszterelnöki) látogatásokról; • beszámolók a magyar-román emlékeztető tárgyalásokról; • feljegyzések a nyugati államok és integrációs szervezetek diplomatáinak a két ország viszonyáról, a magyar kisebbség helyzetéről és az alapszerződés tárgyalásairól alkotott véleményéről,; 2014. tél 81