Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989

Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor Az NSZK-magyar kapcsolatrendszer a Magyarországon zajló rendszerváltozás és a keletnémetek előtti határnyitás időszakában (1988 végétől 1989 végéig) Míg Bonn politikáját az 1980-as évek utolsó harmadában messzemenően a kontinuitás jellemezte, addig Magyarországon 1988 végén - 1989 elején radikális politikai válto­zások vették kezdetüket, amelyek a nyugati politikusok körében nemcsak egyetértést, hanem aggodalmat is kiváltottak, tekintettel a folyamatok kiszámíthatatlan, Gorbacsov szovjetunióbeli pozícióját is esetlegesen megingató jellege miatt.56 Miután 1988 máju­sában Grósz Károly lépett Kádár János helyére az MSZMP élén, és olyan politikai fo­lyamatok indultak el, amelyek szinte „szétrobbantották" az egypártrendszer kereteit,57 Németh Miklós, a gazdaságpolitikáért felelős addigi KB-titkár vette át a kormányfői tisztséget. A rákövetkező másfél évben Németh - egyre inkább függetlenítve magát a belső hatalmi harcoktól meggyengült MSZMP-től, de együttműködve a mind jobban teret nyerő párton belüli „reformerekkel" - azon fáradozott, hogy kormányzati szin­ten megteremtse a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia alapjait Magyarországon. Ebbéli törekvései természetesen kihatottak a nyugatnémet-magyar viszonyra is, és vé­gül olyan eredményekre vezettek, amelyek jelentősége messze túlmutatott a bilaterális kapcsolatokon. Az 1987. októberi jelentős megállapodásokat követően a most tárgyalt időszakban is számos találkozó zajlott a politikai-állami szinten, és több fontos politikai egyez­ményt kötöttek meg, például a környezetvédelem és a munkajog területén. Ezt követték később a légi forgalomról és a vámügyről szóló megállapodások, valamint az ún. ek­vivalencia-egyezmény a diplomák és oklevelek kölcsönös elismeréséről. 1989 júniusá­ban Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter és új hivatali kollégája, Horn Gyula - mintegy a budapesti Goethe Intézet létrehozásának „viszonzásaként" - meg­állapodást kötött a stuttgarti Magyar Intézet felállításáról.58 A szövetségi tartományok kormányaival fenntartott kapcsolatok terén - a két délnémet tartománnyal meglévő intenzív kontaktusok mellett - Magyarországnak sikerült bővítenie a partnerei körét Eszak-Rajna-Vesztfáliával, Rajna-vidék-Pfalzcal és Alsó-Szászország tartományokkal, valamint a két Hanza-várossal, Brémával és Hamburggal. Az MSZMP és a Bundestagban képviselt pártok viszonyát ebben az időszakban a nö­vekvő intenzitás jellemezte. Vonatkozott ez az FDP-re is, amely ekkortájt kezdett hiva­talos kapcsolatokat kiépíteni a magyar állampárttal. E lépés mögött az FDP vezetésének az a - kétségtelenül más pártok által is osztott - megítélése húzódott meg, amely szerint az MSZMP 1989 közepén továbbra is meghatározó politikai erő volt Magyarországon: „Az FDP az MSZMP-t a magyar társadalom reális hatalmi tényezőjének tartja, amely megkerülhetetlen, ha [az FDP] a legfontosabb nemzetközi és kétoldalú kapcsolatok­ban... érdemi lépéseket kíván tenni."59 34 Külügxji Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom