Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor Az NSZK-magyar kapcsolatrendszer a Magyarországon zajló rendszerváltozás és a keletnémetek előtti határnyitás időszakában (1988 végétől 1989 végéig) Míg Bonn politikáját az 1980-as évek utolsó harmadában messzemenően a kontinuitás jellemezte, addig Magyarországon 1988 végén - 1989 elején radikális politikai változások vették kezdetüket, amelyek a nyugati politikusok körében nemcsak egyetértést, hanem aggodalmat is kiváltottak, tekintettel a folyamatok kiszámíthatatlan, Gorbacsov szovjetunióbeli pozícióját is esetlegesen megingató jellege miatt.56 Miután 1988 májusában Grósz Károly lépett Kádár János helyére az MSZMP élén, és olyan politikai folyamatok indultak el, amelyek szinte „szétrobbantották" az egypártrendszer kereteit,57 Németh Miklós, a gazdaságpolitikáért felelős addigi KB-titkár vette át a kormányfői tisztséget. A rákövetkező másfél évben Németh - egyre inkább függetlenítve magát a belső hatalmi harcoktól meggyengült MSZMP-től, de együttműködve a mind jobban teret nyerő párton belüli „reformerekkel" - azon fáradozott, hogy kormányzati szinten megteremtse a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia alapjait Magyarországon. Ebbéli törekvései természetesen kihatottak a nyugatnémet-magyar viszonyra is, és végül olyan eredményekre vezettek, amelyek jelentősége messze túlmutatott a bilaterális kapcsolatokon. Az 1987. októberi jelentős megállapodásokat követően a most tárgyalt időszakban is számos találkozó zajlott a politikai-állami szinten, és több fontos politikai egyezményt kötöttek meg, például a környezetvédelem és a munkajog területén. Ezt követték később a légi forgalomról és a vámügyről szóló megállapodások, valamint az ún. ekvivalencia-egyezmény a diplomák és oklevelek kölcsönös elismeréséről. 1989 júniusában Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter és új hivatali kollégája, Horn Gyula - mintegy a budapesti Goethe Intézet létrehozásának „viszonzásaként" - megállapodást kötött a stuttgarti Magyar Intézet felállításáról.58 A szövetségi tartományok kormányaival fenntartott kapcsolatok terén - a két délnémet tartománnyal meglévő intenzív kontaktusok mellett - Magyarországnak sikerült bővítenie a partnerei körét Eszak-Rajna-Vesztfáliával, Rajna-vidék-Pfalzcal és Alsó-Szászország tartományokkal, valamint a két Hanza-várossal, Brémával és Hamburggal. Az MSZMP és a Bundestagban képviselt pártok viszonyát ebben az időszakban a növekvő intenzitás jellemezte. Vonatkozott ez az FDP-re is, amely ekkortájt kezdett hivatalos kapcsolatokat kiépíteni a magyar állampárttal. E lépés mögött az FDP vezetésének az a - kétségtelenül más pártok által is osztott - megítélése húzódott meg, amely szerint az MSZMP 1989 közepén továbbra is meghatározó politikai erő volt Magyarországon: „Az FDP az MSZMP-t a magyar társadalom reális hatalmi tényezőjének tartja, amely megkerülhetetlen, ha [az FDP] a legfontosabb nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban... érdemi lépéseket kíván tenni."59 34 Külügxji Szemle
