Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor illetve az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly tárgyalásai a Német Szövetségi Köztársaságban. Weizsäcker elnök 1986. október közepén tett látogatása44 1896 óta az első német államfői vizit volt Magyarországon, és már ezért is különleges szimbolikus erővel bírt. Az útnak azonban főként a magyarországi német kisebbség szempontjából volt alapvető jelentősége: Weizsäcker volt az első magas rangú nyugatnémet politikus, aki hivatalosan kontaktust vett fel a magyarországi németséggel, amelyet Bonn részéről a bilaterális kapcsolatok vonatkozásában ez idáig inkább csak „zavaró tényezőnek" tekintettek, és „kitakartak" annak alakítása során. Az elnök ezzel a gesztusával nemcsak a német kisebbség magyarországi pozícióját erősítette meg, hanem egyfajta „hídfunkcióval" is ellátta őket a nyugatnémet-magyar kapcsolatok terén. Grósz Károly miniszterelnök egy évvel későbbi hivatalos látogatása az NSZK-ban, 1987 októberében,45 nem csupán a kétoldalú kapcsolatok magas fejlődési szintjét igazolta ismételten, hanem egy sor konkrét eredményhez is vezetett. Nevezetesen: aláírták a kulturális központok felállításáról szóló - régóta várt - egyezményt, valamint a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó szerződést. A felek közös közleményt adtak ki a magyarországi németek nyelvének és kultúrájának a támogatásáról, továbbá megállapodás született a bonni kormány részéről nyújtandó hitelgaranciáról. (1988 márciusában egy vízumkönnyítésről szóló egyezményt is aláírtak.) E fejlemények tükrében Horváth István bonni magyar nagykövet a következő összegzést tette az 1988. évi beszámoló jelentésében: Az országaink közötti kapcsolatok a beszámolási időszakban a korábbinál is intenzívebben fejlődtek. A múlt októberi miniszterelnöki látogatás minden területen a legkonkrétabb formában, új lehetőségeket nyitott a kölcsönös előnyökön nyugvó, egyenrangú kapcsolatok elmélyítésére.46 Grósz Bonnban, Stuttgartban és Münchenben tett látogatását, amelynek során nagyon pozitív személyes és szakmailag módfelett kompetens benyomást keltett, nyugatnémet részről is rendkívül eredményesnek tekintették. A miniszterelnök fellépése megerősítette azt a meggyőződést Bonnban, hogy Magyarország Grósz vezetése alatt komolyan nekilát a gazdaság átalakításának, és lépéseket tesz a politikai liberalizálás irányába,47 valamint „hogy Magyarországot támogatni kell nehézségeinek leküzdésében".48 Összességében tekintve, a kapcsolatoknak már ebben a fázisában - és nem majd csak az 1989. szeptemberi határnyitást követően - egy egész különlegesen szoros viszony képe rajzolódik ki a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország között. Ennek némileg ellentmondóan, az 1986 és 1988 közötti időszakban a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése nem mutatott pozitív tendenciát, sőt érték szerint enyhe visszaesés volt tapasztalható: a teljes volumen az 1986. évi 5079 millió német márkáról 1987- ben 5047 millió, 1988-ban 5022 millió márkára esett vissza.49 A nyugatnémet-magyar kereskedelmi forgalom alapproblémája, nevezetesen a magyar fizetési mérleg deficitje nagyon magas szinten maradt - a magyar vállalatok csökkenő versenyképessége, a 32 Külügyi Szemle
