Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor a magyar külkereskedelemnek mintegy 9 százaléka bonyolódott az NSZK-val, míg a magyar reláció az NSZK külkereskedelmének 0,6 százalékát tette ki.) Az a tény, hogy az emelkedés szintje lényeges mérsékeltebb volt, mint az előző időszakban, sőt az összvolumen két éven keresztül (1982-1983-ban) enyhén visszaesett, kevésbé volt visszavezethető a „második hidegháborúra", illetve a COCOM-lista szigorúbb betartatására, sokkal inkább a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokra és az EGK részéről a Magyarországot (is) sújtó kereskedelmi megszorításokra. (1984 végén az NSZK-ba irányuló magyar áruszállítás 45 százaléka esett a Közös Piac mennyiségi korlátozásai alá.26) A kereskedelmi mérleg, ahogyan korábban, Magyarország szempontjából - az ismert okok miatt - továbbra is deficites volt. A gazdasági kapcsolatok a vegyes vállalatokat illetően ebben a fázisban még szinte elhanyagolható szinten mozogtak. Ugyanakkor Magyarországnak - az 1982. évi Kádárlátogatással összefüggésben - első ízben sikerült hitelt kapnia (100 millió márka értékben) nyugatnémet bankoktól, és egy további, hasonló nagyságrendű kölcsön folyósítására is megtörténtek az előkészületek.27 A vállalatok közötti együttműködés keretében 1984 végéig háromszázharminckét megállapodást kötöttek, ami számos, már lezárt projekt mellett szintén pozitívan hatott a kereskedelmi forgalomra. Kedvező feltételeket biztosított a gazdasági kooperáció erősítéséhez a magyar-nyugatnémet gazdasági és műszaki együttműködési szerződés további 10 évre történt meghosszabbítása 1984- ben. Ezen túlmenően fokozatosan kiszélesedett az összefogás a harmadik piacokon is, amely „nagy perspektívákat" kínált28 A bilaterális kulturális kapcsolatok terén kevés újdonság történt az 1979 végétől 1986 elejéig terjedő időszakban, annak ellenére, hogy - az erről rendelkező 1977. évi államközi egyezmény értelmében - 1981 szeptemberében megalakult a Magyar-NSZK Kulturális Vegyes Bizottság. Magyarország továbbra is kihasználta a Szövetségi Köztársaság nyitott kulturális rendszerét a lehető legtöbb - politikai és anyagi hasznot hozó - rendezvény megtartására, míg az NSZK ebben az időszakban is rendszerint csak évi egy nagyobb programmal jelentkezhetett Magyarországon, mint amilyen például 1982-ben egy könyvkiállítás volt Budapesten és Pécsett.29 A német nyelv magyarországi oktatása és a német nemzetiség kulturális „ellátása" ezekben az években szigorúan a keletnémetek kezében volt. Bonn-nak a kulturális központok kölcsönös megnyitására vonatkozó célja - mint látni fogjuk - csak a bilaterális kapcsolatok következő fázisában teljesült. 28 Külügyi Szemle