Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI JOG - Sulyok Gábor: Szövegezési zavarok és értelmezési nehézségek a védelmi felelősség leírásában
Sulyok Gábor Harmadik pillér Sajátos tartalma és érzékenysége okán, a védelmi felelősség szerkezeti egységei közül alighanem az „időszerű és határozott válasz" elnevezésű harmadik pillér kapta a legtöbb figyelmet, szenvedte el a legnagyobb mértékű felvizezést, és váltotta ki a leghevesebb vitákat. Mindezek ellenére a pillért leíró két, viszonylag hosszú és részletes mondat szintén több szövegezési zavarral szembesít. Hasonlóan a második pillérhez, a harmadik pillér alanya is a „nemzetközi közösség", mely most már centralizáltan, az „Egyesült Nemzetek útján" lép fel. Normális esetben ez a kívánalom csökkentené a kifejezés kaleidoszkópszerű sokszínűségét, és mérsékelné a tartalom kibontásánál felmerülő problémák súlyát. Az Alapokmány VI., VII. és VIII. fejezetére tett utalások és a témával foglalkozó főtitkári jelentések fényében elvégzett elemzés azonban rácáfol erre a várakozásra. Az „Egyesült Nemzetek útján" való fellépés kívánalma nem jelenti azt, hogy a nemzetközi közösség minden egyes intézkedését magának a szervezetnek kell foganatosítania, vagy akár azt, hogy az intézkedések foganatosításához mindig a hatáskörrel rendelkező főszerv formális ajánlására vagy felhatalmazására van szükség. (Számos intézkedés, kiváltképp a VI. fejezet alapján, nem igényel külön ajánlást vagy felhatalmazást.) Ez a kívánalom mindössze azt jelenti, hogy a harmadik pillér végrehajtásának illeszkednie kell az Alapokmány VI., VII. és VIII. fejezete által kijelölt normatív keretekbe. A látszat ellenére, az Egyesült Nemzetek elsődleges, nem kizárólagos szerepet játszik a harmadik pillérben. A főszervek és egyéb szervezeti egységek erőfeszítéseit sokan támogatják, köztük az államok, a regionális és a szubregionális nemzetközi szervezetek, a humanitárius szervezetek, a civil társadalom szervezetei, a magánszektorban működő partnerek és az egyének.33 A harmadik pillér az intézkedések két nagy halmazát foglalja magában: a diplomáciai, humanitárius és egyéb békés eszközöket, valamint a kollektív intézkedéseket. Az előbbiek közé olyan eszközök tartoznak, mint a tárgyalás, a monitoring, a kivizsgálás, a helyszíni vizsgálat, a tényfeltárás, a közvetítés, a jószolgálat, a preventív diplomácia, az érdekképviselet, a békéltetés, a választott és az állandó bíráskodás, a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonás, és a regionális és a szubregionális nemzetközi szervezetek közbenjárásának kezdeményezése.34 Ezzel szemben az utóbbiak közé olyan intézkedések tartoznak, mint a pénzeszközök befagyasztása, az utazási tilalom bevezetése, a hitelek, a segélyek és a kölcsönök felfüggesztése, a luxuscikkek, a fegyverek, a nyersanyagok és az értékes áruk korlátozása, a diplomáciai érintkezés csökkentése, az embargó létesítése, a tudományos és a technológiai együttműködés korlátozása, a biztonsági övezetek kialakítása, a repülési tilalmi zónák kijelölése, és a védelem vagy az elrettentés célját szolgáló katonai erők telepítése.35 Látható, hogy a harmadik pillér nem egyenlő az erőszak alkalmazásával; a katonai kényszer csak egyik eleme a rendelkezésre álló eszközök széles tárházának. 134 Külügyi Szemle
