Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI JOG - Sulyok Gábor: Szövegezési zavarok és értelmezési nehézségek a védelmi felelősség leírásában
Sulyok Gábor normatív értéke22 miatt nem teljesen egyértelmű, hogy a védelmi felelősség leírása miért tartalmazza külön az „etnikai tisztogatást". Magyarázatként a záródokumentum elfogadását megelőzően napvilágot látott jelentések szövege és a szimbolikus/emoci- onális megfontolások egyaránt felmerülhetnek, ám ezek egyike sem változtat azon a tényen, hogy a kifejezés elhagyása nem érintené a fogalom érdemét és integritását. Végezetül újfent hangsúlyozandó, hogy a 138. bekezdés kezdő mondatában feltárt értelmezési nehézségek nem korlátozódnak az első pillérre. Ezek a nehézségek először az első pillérnél merülnek fel ugyan, és az elemzésükre is itt került sor, de a szöveg olyan elemeiből fakadnak, melyek közösek mindhárom pillérben, és a védelmi felelősség egészét áthatják. Második pillér A „nemzetközi támogatás és képességépítés" elnevezésű második pillér a védelmi felelősség legkevésbé kézzelfogható szerkezeti egysége, és a záródokumentum megfogalmazása sem javít a helyzeten. Ezzel a pillérrel két mérsékelten hosszú mondat foglalkozik, szövegezési zavarokkal és szerkezeti hibákkal tarkítva. A138. bekezdés szerint a második pillér alanya a „nemzetközi közösség". Sajnos a záródokumentum elmulasztja tisztázni eme módfelett homályos kifejezés tartalmát, ezáltal eltérő értelmezéseknek enged teret, egy kiemelt gyakorlati jelentőséggel bíró területen. Szűkebb értelemben a „nemzetközi közösség" többnyire az államok összességét jelenti. Ha nagyobb pontosságra van szükség, a kifejezés - egy toldat beszúrásával - „az államok nemzetközi közösségeként" is használatos.23 Tágabb értelemben viszont a szereplők terjedelmes halmazát takarja, köztük olyanokat is, melyek nem rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal. E szereplők közé sorolhatók az államok, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányközi szervezetek, a transznacionális vállalatok, az egyházak, a nemzetek, a népek, az egyének, az emberiség és a média - csak néhány példát említve. A védelmi felelősség jellegéből az következik, és ezt a főtitkári jelentések is megerősítik, hogy a kifejezés az ésszerűség által szabott korlátokon belül, viszonylag tág értelmet hordoz, mely magában foglalja az államokat, az univerzális, a regionális és a szubregionális nemzetközi szervezeteket, a civil társadalom szervezeteit és a magánszektorban működő partnereket.24 Ez a felsorolás a nemzetközi jog egyes különleges alanyaival, például az Apostoli Szentszékkel egészíthető ki.25 Ha a záródokumentum kontextusába helyezzük, ez az egyébként racionális és célravezető értelmezés egy anomáliára hívja fel a figyelmet. A 139. bekezdés végén a második pillér leírása így folytatódik: „Vállalni szándékozzuk azt is, hogy [...] segítjük az államokat a lakosságaik [...] védelmére való képesség kiépítésében, és még a válságok és konfliktusok kirobbanását megelőzően támogatjuk azokat, melyekben feszültség 132 Külügyi Szemle
