Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István A rendszerváltások és a német újraegyesítés nyomán mind a kelet-közép-európai országok külgazdasági kapcsolatrendszere, külkereskedelmük iránya és szerkezete, mind Németországnak e térség országaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági együttműködési és tőkebefektetési kapcsolatrendszere gyökeresen megváltozott.14 A német gazdasági és valutaunió 1990. júliusi létrejötte és a visegrádi országok külkereskedelmi reorientációja alapjaiban változtatta meg Németország és a térség közötti gazdasági kapcsolatok egész feltételrendszerét. A keletnémet tartományok és a régió országai közötti kereskedelem gyakorlatilag összeomlott, a strukturális egymáshoz kapcsolódást biztosító hosszú lejáratú kooperációs és szakosodási szerződések érvényüket vesztették, és megszűnt a volt KGST-országokbeli munkaerő foglalkoztatása a keletnémet tartományokban. A kereskedelem és a kooperáció rendkívüli méretű hanyatlása a korábbi szállítói kapcsolatok közel teljes dezorganizálódásával járt. A korábbi keletnémet export 94 százaléka szűnt meg. A keletnémet gazdaság, főként az ipari termelés visszaesése, az ipar megmaradt részének tulajdonos-, termelésiszerkezet- és piacváltása nem hagyott teret a korábban kialakult munkamegosztási, együttműködési irányok fenntartásának, még gyökeresen átalakított formában sem. A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltségszínvonal terén kialakult különbség a korábbi keletnémet-visegrádi kooperációk folytatása ellen hatott, de növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a kelet-közép-európai cégekkel folytatott bérmunka- és beszállítói kapcsolatokban. A német vállalatok így tartósan megalapozták exportjuk növelését a visegrádi országok piacaira, és a térségből származó import, illetve beszállítások révén saját termelési inputjukat olcsóbbá téve javították és javítják jelenleg is fajlagos költséghelyzetüket, így növelve versenyképességüket. A közép-európai térség jelentős gazdasági, politikai, regionális tényezőt képvisel Európában. A 82,1 milliós népességű Németország bruttó hazai terméke 2013-ban 2737 milliárd eurót ért el. A négy visegrádi ország és Szlovénia együttes népessége 66,4 millió fő, az öt ország összesen 738 milliárd euró GDP-t állít elő. Az egy főre jutó GDP jelentős különbséget mutat a térség országaiban: Szlovéniában jelenleg 17.169 euró, Magyarországon 9.775 euró. A fogyasztói árak emelkedése a kelet-közép-európai térségben lelassult, Magyarországon 2014 elején nem volt infláció. A termelékenység a bérek színvonalához képest magas. Az államháztartás deficitje a 2010-es évtized elején a régióban, Magyarország kivételével, meghaladta a maastrichti 3 százalékos küszöbértéket; hazánké viszont 2011 óta folyamatosan alatta van. A GDP-hez viszonyított államadósság a többi visegrádi országban jelentősen 60 százalék alatt van, sőt Csehországban 50 százalék körüli. Magyarország adósságállománya azonban viszonylag magas (minimálisan 80 százalék alatti), de finanszírozható, és az ország lényeges erőfeszítéseket tesz a csökkentésére.15 A maastrichti stabilitási kritériumok betartása terén a visegrádi országok teljesítménye hosszú távon javuló tendenciát mutat, és a pénzügyi stabilitás tekintetében 54 Külügyi Szemle
