Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Prőhle Gergely: Stabilitás újratöltve
Prőhle Gergely miniszterelnöki látogatás programját, a nagykövetség óriás kivetítőjén élő adásban közvetített tragédia egy életre bevésődött mindnyájunk emlékezetébe. Természetesen nem indokolt a tengeren túli merénylet és a magyar-német kapcsolatok alakulása között szoros összefüggést keresni, ugyanakkor az a nap, majd a történtek tisztázása - például a tettesek egy részének németországi előélete - drámai módon tette egyértelművé, hogy a globalizáció mennyire gyökeresen más feltételeket teremt a nemzetközi kapcsolatokban, a civilizációk közötti különbség a migráció következtében milyen élesen jelenik meg a nyugati társadalmakban is, s ezáltal hogy nő meg az azonos civilizációhoz tartozók érték- és érdekközösségének jelentősége. Ilyen értelemben tehát az új nagykövetségi épület megnyitásának dátuma nem csupán a magyar diplomáciai képviselet térbeli újrakezdését, hanem a nemzetközi kapcsolatok átértelmezésének mérföldkövét is jelöli. Számtalanszor elmondtuk már, hogy nemcsak ma, de a magyar-német kapcsolatok történetében évszázadokra visszamenően is mennyire fontos volt a civilizációs összefüggés. A történeti dimenziónál azonban sokkal fontosabb az oktatási rendszerben, a munkakultúrában, a jogi gondolkodásban megmutatkozó hasonlóság, ami fontos feltétele a kapcsolatok mai minőségének. Nem volt az sem véletlen, hogy a csatlakozási tárgyalások során tudtuk, hogy számos brüsszeli ajtó kulcsa Berlinben van elrejtve, így 10 évvel ezelőtt valósággá lett az európai uniós tagságunk, és az érték- és érdekközösség intézményes manifesztálódása a kétoldalú kapcsolatokban is új minőséget, kedvezőbb feltételeket hozott. Az Újrakezdés és kontinuitás című kötetben szereplő visszaemlékezésekből is kitűnik, hogy a Willy Brandt és Egon Bahr nevével fémjelzett stabilitási politika milyen mély nyomot hagyott a magyar-német kapcsolatok történetében is. Az a tény, hogy annak idején a Helmut Kohl vezette kereszténydemokrata kormány inkább volt fogékony a magyar reformkommunisták Moszkváétól eltérő álláspontjára, mint szociáldemokrata elődei, lényeges szerepet játszott a rendszerváltozást követő időszak magyarországi politikai viszonyainak megítélésében. A magyar reformkommunistáknak a németországi közvéleményben megjelenő idealizált, a határnyitás ténye következtében egydimenziós képe értelmezhetetlenné tette - és részben teszi a mai napig - a magyar demokrácia konfliktusos voltát. Az elmúlt négy évben Magyarországon történt átalakításokkal kapcsolatos negatív német reakciók is a fenti előzmények ismeretében válnak érthetőbbé. A stabilitás mint érték, továbbra is erőteljesen jelen van a német politikában. A konszenzuskeresés kultúrája olykor már-már a politikai pártok programjainak megkülön- böztethetőségét is veszélyezteti. Ugyanakkor, míg Európa-szerte látványosan megerősödtek a szélsőségesnek mondott EU-ellenes pártok, Németországban az Alternative für Deutschland pusztán az eurózónához tartozás kérdésében foglal el a politikai fősodortól lényegesen eltérő pozíciót. A társadalmi integráció, a munkaerő-piaci helyzet tekintetében fontos lépések történtek és történnek az ország belső egyensúlyának, a 4 Külügyi Szemle
