Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban
Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén ? A korábbi parlamenti választások eredményei Az első jogalkotási ciklus kezdete (2001)22 A háborút követően 2001. november 17-én, egy évvel a helyhatósági választások után tartották az első parlamenti választásokat. Csaknem két év nemzetközi igazgatás után úgy gondolták, az ország megérett arra, hogy általános választásokat rendezzen. Az akkori választási törvény alapján a választásra jogosult polgárok 64 százaléka adta le szavazatát a pártok által állított (a képviselők sorrendjét is megadó) zárt listára. A 2001-es választások nagy győztese, a szavazatok 46,2 százalékának megszerzésével, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) lett: nekik ezzel 48 képviselői helyet sikerült szerezniük a parlamentben. Második helyen a PDK végzett, a szavazatok 25,5 százalékával, ami 26 képviselői helyet jelentett a Kuvendiben. Őket követte a szerb közösség által alapított Szövetség a visszatérésért! (Aleanca Kthimi), a szavazatok 10,9 százalékának és ezzel 22 képviselői mandátumnak a megszerzésével. A harmadik legnagyobb albán pártnak, az AAK-nak 9 képviselője volt a parlamentben: ők a szavazatok 7,8 százalékát szerezték meg. A többi etnikai (roma, ashkali, egyiptomi, bosnyák, török, gorani) közösség összesen 11 parlamenti képviselői hellyel bírt. Az első jogalkotási ciklusban - egyrészt a pártok között tapasztalható politikai feszültségek, másrészt a nemzetközi közösség ráhatása miatt - a három albán párt koalíciós megállapodást kötött, amelynek következtében az LDK, a PDK, valamint az AAK összesen 83 képviselője működött együtt. E megállapodás szerint választották meg Ibrahim Rugovát23 (LDK) Koszovó köztársasági elnökévé 2002-ben, míg Bajram Rexhepi (PDK) lett a nemzetközi igazgatás alatt álló Koszovó miniszterelnöke. A második parlament összetétele (2004) A 2004 márciusi események24 miatt októberben feszült körülmények között zajlott a második általános választás. Talán épp ezért 3 százalékkal többen járultak az urnákhoz. Az előző választásokhoz hasonlóan, 2004-ben is csak a pártok által összeállított zárt listákra lehetett szavazni, és Koszovó területe továbbra is egyetlen körzetet alkotott. A választásokon ismét az LDK győzött: a szavazatok 45,42 százalékát szerezte meg, így 44 képviselőt küldhetett a Kuvendibe. A PDK 30 képviselőt juttatott a parlamentbe (az összes voks 28,85 százalékával). Nagy meglepetésre, a választások előtt három hónappal alapított Reformista Pártnak (Partia Reformiste ÓRA) sikerült 6,26 százalékot és ezzel hét képviselői mandátumot szereznie. A választások valódi nyertese a harmadik helyen végzett AAK lett, amely a szavazatok 8,39 százalékának megszerzésével 11 képviselői mandátumhoz jutott, ráadásul a politikai megállapodásoknak köszönhetően a párt vezetőjét, Ramush Haradinajt25 választották meg miniszterelnöknek. Köztársasági elnökké pedig ismét Ibrahim Rugovát választották. 2014. ősz 69
