Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában a kor sajátossága volt, hogy a Nagy Sándortól való eredetre vonatkozó elméleteket még visszafogták, tekintettel a hagyományos szerb-görög regionális szövetségre, illetve Belgrád térségbeli nagyhatalmi céljaira, melyekbe beletartoztak az el nem kötelezett Jugoszlávia Görögországgal kapcsolatos számításai. Az új kommunista hatalom sajátos elveket követett a macedón nyelv kodifikálása és a macedón ábécé megteremtése során is. A hivatalos és az irodalmi macedón nyelv 1944-es megteremtésekor az irodalmi bolgártól legtávolabb, ám a szerbhez legközelebb álló szkopjei nyelvjárást vették alapul. Továbbá a macedón ábécé megteremtése során kihagyták azon jellegzetes bolgár írásjeleket, mint a ,/b", „m", „10" és „x”, és az általuk jelölt hangzásokat a szerb „karadzsica" írásjeleivel pótolták. A macedón bolgárellenességnek sajátos vetülete a „határon túli macedónok" kérdése. Ennek alapja, hogy Bulgária alkotmánya nem ismeri el a nemzeti kisebbségek létét, s ezt Szkopjéban a macedón kisebbség jogainak eltiprásaként interpretálják, a Bulgária részét képező Pirini Macedónia lakosságára utalva. A valósághoz azonban hozzátartozik, hogy amennyire hozzájárult a külön államiság a macedón nemzeti tudat megteremtéséhez, olyannyira nem történt ez meg a bolgár államiság részét képező pirini vidék lakosságával. Vagyis a földrajzi Macedónia Bulgáriához tartozó vidékein a közigazgatásban és az oktatásban általánossá vált az irodalmi bolgár, a regionális tudat nem vált a közös történelmi múlt ellentétévé, természetesen nem üldözték a helyi bolgár érzelmű értelmiséget, és a terület bolgár tudatát nem gyengítette az erőszakos szerbesítés. Vagyis Pirini Macedónia lakosságának körében nem terjedt el a macedón nemzeti tudat. Innentől kezdve a határon túli macedónokért való aggódás Bulgáriában egyenértékűvé vált Szkopje területi követeléseivel. Ráadásul az a tény, hogy Bulgária semmilyen kisebbségi kollektív jogot nem ismer el - nem mellékesen az ország törökmuzulmán lakosságával összefüggésben -, a „reciprocitás elve" alapján lehetőséget teremt Szkopjénak - mivel a Macedón Köztársaság alkotmánya elismeri a nemzeti kisebbségek létét, és az állam a politikai realitások következtében az albánságnak erős kollektív jogokat kényszerül biztosítani -, hogy egyedül a bolgár kisebbség létét tagadja meg. Mindez pedig további jogi alapot biztosít Macedóniának a bolgár tudatot újra felfedező macedón állampolgárokkal szembeni fellépéshez. Vagyis a gyakorlatban - bolgár viszonylatban - Macedóniában sem valósul meg az „identitásválasztás szabadsága". Egy további sajátságos terület, melynek vonatkozásában - bolgár felfogás szerint - szintén kitapintható a hivatalos macedón bolgárellenesség: a két ország közötti infrastruktúra fejletlensége - ami reális gátja a mindennapi érintkezéseknek. Bulgária és Macedónia között nincs közvetlen vasúti összeköttetés, továbbá autópálya vagy gyors- forgalmi út sem megy át a határon. Szófia szerint nem véletlenül, mert a macedóniaiak így próbálják gátolni a két társadalom könnyebb érintkezését. Az tény, hogy Macedóniában kiépült az észak-dél irányú fejlett infrastruktúra, a keleti-nyugati viszont nem. Az 2014. ősz 59
