Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában további erőfeszítéseket igényelt a bolgár államiság keretein belül is. Azonban Macedóniában, amely kívül maradt a bolgár államiságon, a „bolgár reneszánsz" utolsó fázisa már annak ellenére sem tudott megvalósulni, hogy a második balkáni háborúig a bolgár pravoszláv egyház és a bolgár nyelvű oktatás általános maradt a szláv lakosság körében. A 19. század végére és a 20. század elejére ráadásul egy újabb erős konkurens jelent meg, Szerbia, melynek első sikere, hogy orosz nyomásra a Porta szerb pátriárkát nevezett ki Szkopje élére. • Macedóniában, bár a bolgár öntudat megvolt, mindez egy erős regionális öntudattal párosult, kiegészülve több sajátságos nyelvjárással, kultúrával. Maga a regionális öntudat természetesnek is nevezhető a Balkán egészén, hiszen ez pótolta - a vallás mellett - az identitáshoz szükséges államiság hiányát a fél évezredes török uralom alatt. Pont ezen erős regionális hatásoknak a csökkentése volt a feladatuk a 18., 19. és 20. századi nemzeti mozgalmaknak a görögök, a szerbek, a bolgárok és az albánok esetében is. • Az első világháborút követően Macedónia lakosságának többsége immár egy megerősödött, komoly geopolitikai szerepet betöltő Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak lett a része. A második világháborúig tartó időszakot nyugodtan nevezhetjük a szerb kolonizáció vagy az erőszakos szerbesítés korának is. A bolgár papokat elkergették, az egyházat a szerb pravoszláv egyház hierarchiájába építették be, a bolgár nyelvű oktatást betiltották, a közigazgatás kizárólagos nyelve a szerb lett, a bolgárbarát megnyilvánulásokat megtorlásokkal büntették. Macedóniában olyan földreformot hajtottak végre, melynek során az újraosztott földek közel fele szerb telepeseknek jutott. A területre érkezett tőke szerb, a csekély ipari termelés felvevő piaca Jugoszlávia volt, a kevés infrastrukturális fejlesztés is észak-dél irányban valósult meg. A régi értelmiség jelentős része Bulgáriába menekült, a szerb oktatás kevés eredményt hozott, a csekély értelmiségi fiatal felsőfokú tanulmányait leginkább Horvátországban végezte. Ennek következtében a minden autonómiát nélkülöző macedón területek rendkívül vékony értelmiségi réteggel bírtak, akiknek egy része, megélhetési okokból, kezdett együttműködni a szerb hatóságokkal. Maga Szkopje városa volt az egyetlen terület, ahol egyfajta iparosodás és modernizáció történt, a város lakossága körében pedig általánossá vált a kétnyelvűség: a munkahelyen szerbül, otthon vagy barátok körében helyi bolgár dialektusban beszéltek (már akik nem albánok, törökök vagy aruminok voltak). • Azonban ez a két generációt átölelő erőszakos szerbesítés sem hozta meg a „kívánt" eredményeket: az elsősorban falusi és kisvárosi lakosság nem vált szerbbé, számon tartotta bolgár múltját, és bizonytalan volt a jövőt illetően. A macedón lakosságban ekkorra erősödött meg a máig tartó bizalmatlanság mindenki iránt, aki csak körülveszi őket. Ekkorra szilárdult meg a szerb kolonizátorokkal 2014. ősz 55
