Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában politikai alapon megfogalmazódott egy alternatíva mint lehetséges eszköz: a „nemzeti macedonizmus" - amit azonban Belgrád csak jóval később, 1944 után, a kommunista Jugoszlávia idején alkalmazott. Mindez azonban nem múlhat el nyomtalanul a bolgár kollektív nemzeti tudatban, aminek komoly aktuálpolitikai következményei vannak. Közismert, hogy 2012-ben az akkori bolgár jobboldali kormány, a rendszerváltást követően először, feltételekhez kötötte Szkopje EU-s csatlakozási szándékának támogatását.2 A 2013 májusában tartott előrehozott parlamenti választásokat követően Bulgáriában kormányváltásra került sor, egy baloldali-liberális kormány alakult. Akik ismerik a bolgár belpolitikát, pontosan tudják, hogy a két tömb között bármilyen szakmapolitikai kérdésben való konszenzus gyakorlatilag lehetetlen. Ennek ellenére az ország Macedó- nia-politikája a baloldali fordulattal sem változott. Vélhetően ez a helyzet fennmarad a 2014. október 5-ei előrehozott parlamenti választások után is. Tanulmányomban ennek a bolgár magatartásnak a hátterét, okait kívánom bemutatni. Szeretném leszögezni, hogy nem akarok igazságot szolgáltatni a bolgár-macedón történelmet interpretáló vitában. El kell fogadnunk a rendszerváltás utáni legjelentősebb kisebbségi-nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó magyar jogásznak, a nemrég elhunyt, erdélyi születésű Bíró Gáspárnak (1958-2014) a magyarországi nemzetiségek, illetve a határon túli magyarok vonatkozásában megfogalmazott alapjogi kiindulópontját, az „identitásválasztás szabadságát", mely vonatkozik Macedónia lakosságára is.3 Ugyanakkor mindez nem mond ellent annak, hogy a bolgár magatartásnak is megvannak az identitásból levezethető magyarázatai. Ráadásul a kérdés nem értelmezhető a Macedóniában teret nyerő és kétségtelenül meglévő, továbbá tudatosan szított „bolgárellenesség" vizsgálata nélkül, amely a maga módján szintén felvetheti az identitásválasztás szabadsága elvének macedón részről, saját identitásuk kiépítésének folyamatában történő megsértését. Ezért tartom fontosnak a bolgár motivációk megismerését, különös tekintettel arra a tényre, hogy a magyar diplomácia, a magyar tudományos szféra és a magyar egyetemek világa a balkáni folyamatokat, a hagyományok és a kiépült kapcsolatrendszerek miatt leginkább a volt Jugoszlávia szemszögéből ismeri. Macedónia léte egy bolgár geopolitikai vereség következménye? A jelenlegi politikai valóságban az első kérdés, amire Bulgáriában meg kell adni a választ, az az, hogy „miért veszett el Macedónia?". A kérdésfelvetés azért is tűnhet jogosnak, mivel a 19. században a külföldi utazók, tudósok, ahogyan a korabeli etnikai térképek készítői is, a mai Macedónia szláv lakosságát bolgár etnikumúként határozták meg. A bolgár történelemtudományban az indok egyértelmű: az ország közel ötszáz éves török uralom alóli, orosz segítséggel megvalósult 1878-as részleges felszabaduláskor - a nagyhatalmak geopolitikai érdekei miatt - Macedónia nem válhatott a bolgár állam 2014. ősz 41
