Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Klein András részévé. A későbbiek folyamán is mások geopolitikai érdekei gátolták meg a „bolgár nemzet tartós újjáegyesítésére" tett kísérleteket. Érdemes meghatároznunk, hogyan definiálja a geopolitika fogalmát maga a földrajztudomány. A legáltalánosabb kifejezés szerint: „olyan földrajzi tényezők befolyásának tanulmányozása, melyek kihatnak országok egymás közötti viszonyára".4 Szilágyi István, a Pécsi Tudományegyetem Politikai Földrajz, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanárának a geopolitikával foglalkozó könyvében a legegyszerűbb meghatározás így hangzik: „A geopolitika a nemzetközi viszonyok térbeli és részben földrajzi aspektusaival foglalkozó multidiszciplináris társadalomtudomány."5 A geopolitika, mely mint fogalom, napjainkban ismét igen divatossá vált, sokféleképpen értelmezhető. Talán azt is állíthatjuk, hogy a legtöbb mai nemzetközi politikai folyamat és konfliktus magyarázatára is egyfajta „varázskifejezésként" használjuk. Az sem véletlen, de a történelmi tapasztalatból is eredhet, hogy Közép- és Kelet-Európa 20. századi vesztes államainak közvéleménye geopolitika alatt, sajátos módon, leginkább a következőt érti: államhatárok meghúzása a nagyhatalmi érdekek mentén, a történelmi, gazdasági és etnikai realitások figyelmen kívül hagyásával. Ha belegondolunk, ez a megközelítés nem is mond annyira ellent a tudományosan megadott definícióknak. Saját „nemzeti katasztrófáik" leírásakor a bolgárok is leginkább ez utóbbit értik geopolitikán, és nem teljesen alaptalanul. A Macedóniával kapcsolatos nagyhatalmi érdekek meghatározása, majd azok megvalósítása önmagában is megérdemelne egy önálló tanulmányt, sok muníció van hozzá. Most csak nagyon röviden, felsorolásszerűen említem azokat, amelyek ismerete szükséges az alapkérdés megválaszolásához: • 1878-ban, az orosz seregek győzelme után, San Stefanóban aláírták a békeszerződést, melynek következtében létrejött Nagy-Bulgária, magában foglalva azokat a területeket, ahol nagy számban éltek bolgárok. A mai Bulgárián túl ez az állam- alakulat kiegészült az egész földrajzi Macedóniával, égei-tengeri Trákiával, az európai Törökország egy részével és a mai szerb-bolgár határtól nyugatra eső területek egy sávjával. • Az 1878-as berlini kongresszuson a nagyhatalmak nem ismerték el a San Stefanóban kötött szerződést. Saját balkáni aspiráció miatt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Dardanellák közelsége miatt pedig Nagy-Britannia sem szerette volna, hogy a félszigeten létrejöjjön egy erős, oroszbarát állam. Ezért Nagy-Bul- gáriát szétdarabolták: a mai Bulgária északi részén létrejött a Bolgár Királyság, először Veliko Tarnovo, majd Szófia központtal; a mai Bulgária déli területein létrehozták az Oszmán Birodalmon belül autonómiával rendelkező Kelet-Ruméliát, Plovdiv központtal; Macedóniát és Délkelet-Trákiát pedig visszaadták az Oszmán Birodalomnak. A nemzetiségi szempontból meghatározó Bolgár Exarchátus lakosainak csupán 65 százalékát, területeinek pedig mindössze 60 százalékát fedte le a Bolgár Királyság és Kelet-Rumélia.6 42 Külügyi Szemle
