Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában Klein András A magyar Külügyminisztérium 81/SKP/2014-es nyílt táviratából kiderül, hogy az Institute for Democracy „Societas Civilis - Skopje", illetve a Macedonian Center for International Cooperation egy nyilvános vitája során ismertetett, 2013. november 15. és december 1. között végzett 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a macedónok 71,5%-a nem fogadna el semmilyen alternatív megállapítást nemzetiségével kapcsolatban, kizárólag a jelenlegit. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a lakosság 73,6%-a kategorikusan elzárkózik nyelvük bármilyen átdefiniálásától. Az ország politikai vitái szempontjából releváns, hogy a macedónok 70,3%-a nem fogadna el semmilyen földrajzi jelzőt az ország mai hivatalos nevében. Ugorjunk előre az időben, és vizsgáljunk meg egy idézetet Sztojan Novakovicstól (1842-1959), a 19. századi szerb történésztől - a Szerb Királyság egykori miniszterelnökétől - és diplomatától, a Szerb Tudományos Akadémia volt elnökétől: Mivel a bolgár gondolat, mint köztudomású, mély gyökereket eresztett Macedóniában, én úgy vélem, hogy azt nem lehet teljesen eltüntetni egyedül a szerb ideával. Ez az idea, attól tartok, önmagában kevés ahhoz, hogy kiszorítsa a bolgár ideát, és ezért a szerb gondolatnak szüksége van egy szövetségesre, amely sikeresebben fel tudna lépni a „bulgarizmussal" szemben, és olyan elemeket tartalmazna, melyek képesek lennének a „bulgarizmustól" leváló népet magához vonzani. Ezt a szövetségest én a „macedonizmusban" látom, vagy a macedón dialektus, illetve macedón sajátosságok kellően bölcs felhasználásában. Semmi sem lehetne hatásosabb a bolgár tendenciákkal szemben, és a bolgároknak sincs kellemetlenebb a „macedonizmusnál".1 A fenti két idézet jól tükrözi azt a realitást, amelyben a Macedón Köztársaság mai aktuálpolitikai vitáit bolgár-macedón viszonylatban értelmezni kellene. Egyrészt vitathatatlan és elterjedt a mai macedón nemzeti öntudat, ez realitás. De ez nem volt mindig így. A Macedónia irányába terjeszkedni akaró Szerb Királyság számára a 19. század végén komoly gondot jelentett a terület szláv lakosságának bolgár identitása, és 40 Külügyi Szemle
