Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése

Szálkai Kinga készletét jelentette akkoriban. Emellett a többi közép-ázsiai köztársaság is részt vett a szovjet nukleáris program egyes elemeiben. A nemzetközi közösség hathatós közremű­ködésével és Kazahsztán nagyfokú elkötelezettsége következtében az 1990-es években a régió nagyrészt megszabadult a szovjet nukleáris örökség tehertételeitől. A kazah robbanófejek Oroszországba szállítása 1995-re fejeződött be, a szemipalatyinszki kísér­leti telepet pedig 2000-ben számolták fel véglegesen.15 Ez a leszerelés iránti elkötelezett­ség a mai napig megmaradt. A régió a Szovjetunió felbomlása és a szovjet nukleáris létesítmények leszerelé­se után is kiszolgáltatott maradt a nukleáris fegyverekkel rendelkező, illetve azokat megszerezni kívánó államokkal szemben. Közép-Azsia a Közel-Kelet és Afganisztán válságrégióinak szomszédságában található, azaz olyan területek közvetlen közelé­ben, ahol a nukleáris fegyverek bevetése, a bevetésükkel való fenyegetés vagy akár a nukleáris terrorizmus is reális veszélyt jelenthet. A térséget emellett több atomhatalom (Oroszország, Kína) és de facto atomhatalom (Pakisztán, India) fogja közre. A földraj­zilag távolabb elhelyezkedő atomhatalmak - mint az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország - szintén komoly érdekekkel rendelkeznek a régi­óban, mind a Közel-Kelet, mind Afganisztán jelentőségéből kifolyólag. A szerződéssel annak aláírói tehát képesek voltak felülemelkedni a Közép-Ázsián belüli feszültségeken, illetve Türkmenisztán deklarált semlegességén, így az a térség első olyan regionális biztonsági egyezménye lett, amelynek mind az öt állam részese. Emellett az is hozzájárul kiemelkedő fontosságához, hogy válságövezetek metszéspont­jában képez akadályt a nukleáris fegyverrendszerek proliferációjával szemben. A do­kumentum regionális és globális jelentőségét mutatja, hogy az ENSZ maga is részt vett a szerződés pontjainak megfogalmazásában, a Közgyűlés és a Titkárság munkatársai révén.16 A részes államok az ENSZ által megfogalmazott alapelvek mentén alakították ki az új atomfegyvermentes övezet szabályait: többek közt kiterjesztett jogokat adtak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a nukleáris anyagoknak a területükön zajló békés célú felhasználása ellenőrzésére.17 Emellett felelősséget vállaltak a szovjet nuk­leáris tevékenység által károsított területek rehabilitációjában, illetve elkötelezték ma­gukat a radioaktív hulladékok importjának tilalma mellett is. A szerződés, különleges módon, az Átfogó Atomcsendegyezmény elfogadását is kimondja, betartására kötelezi a részes államokat.18 A nukleáris leszerelés és nonproliferáció szempontjából értelmezett fontos jelentősé­gű és precedensértékű tartalom azonban nem felel meg minden tekintetben az atomha­talmak érdekeinek; mi több, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaor­szág azzal kapcsolatban is kételyeit fejezte ki, hogy a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet szabályainak betartása az adott környezetben szavatolható lenne. 30 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom