Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése
Nonproliferáció garanciák nélkül? Elfogadott kompromisszumok - elutasított szövegrészek Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország korábban úgy nyilatkozott, hogy mindaddig nem írja alá a szemipalatyinszki szerződés negatív biztonsági garanciákról szóló jegyzőkönyvét, amíg a részes államok nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy eloszlassák a szerződés rendelkezéseinek megvalósulásával kapcsolatos kételyeiket. Az atomhatalmak alkotják az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait (P-5) is, így a közöttük gyakran megjelenő törésvonal, amely az orosz-kínai és az amerikaiszövetséges érdekek közötti ellentéteket képezi le, a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet létrehozása kapcsán is jelen van. A szemipalatyinszki szerződést előkészítő tárgyalások során a közép-ázsiai országok gyakran kerültek olyan döntéshelyzetbe, ahol az (általában Kína által is támogatott) orosz és a nyugati álláspont ütközését kellett feloldani, illetve ahol a döntés eredménye elkerülhetetlenül a közép-ázsiai államok elkötelezettségét fejezte ki valamelyik fél iránt.19 A posztszovjet köztársaságok külpolitikájának lényege azonban a multivektoralitás, amelynek értelmében igyekeznek elkerülni az egyes nagyhatalmaktól való túlzott függést, miközben az is a fontos prioritások közé tartozik, hogy egyetlen nagyhatalom jóindulatát se veszítsék el. A tárgyalások tehát a kompromisszumkeresés légkörében zajlottak, a szerződés véglegesített szövegváltozata az előző verziókhoz képest több engedményt is tartalmazott a nagyhatalmak számára, s ez is a közép-ázsiai államok egyensúlyozó külpolitikai irányvonalát tükrözte. Az elfogadott kompromisszumok közül a legfontosabbak: a tranzitszállításokhoz kapcsolódó rendelkezések állami hatáskörbe utalása és az övezethez való későbbi csatlakozás jogának megvonása. A három nyugati állam ugyanis nemcsak Oroszország irányába viszonyul fenntartásokkal. Közép-Ázsia közvetlen szomszédságában több olyan állam található, melyek Oroszországnál jóval nagyobb biztonsági kockázatként jelennek meg az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország számára. Ezek közül kiemelkedik Irán, amelyre feltételezett katonai célú nukleáris programja miatt az egyik első számú biztonsági fenyegetésként tekintenek az Amerikai Egyesült Államokban és a vele szövetséges országokban. Emiatt érdekükben áll fenntartani a térségben a minél sokoldalúbb katonai kapacitások és diplomáciai eszközök bevetésének - köztük a nukleáris fenyegetés - lehetőségét is. A biztonsági kockázatként számon tartott régiók eléréséhez Közép-Ázsia szolgáltatja a geopolitikai kulcspozíciót, és fontos hátteret biztosíthat az esetleges támadásokhoz, ahogyan ez az afganisztáni háború során is történt. A szemipalatyinszki szerződés tervezete azonban nemcsak a nukleáris fegyver- rendszerek előállítását, vásárlását, tárolását, átrakodását és felhalmozását tiltotta volna a részes államok területén,20 hanem a rajtuk keresztülhaladó szállítás lehetőségét is, ami egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei érdekei ellen való 2014. ősz 31
