Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István százalékát) exportálta, ami páratlanul magas arány a fejlett országok között. Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország esetében ez az arány jelenleg a 27-32 százalékos sávban mozog. Az USA GDP-jének 13,6, Japán 16,7 százalékát exportálja. Az import/GDP arány terén az exporthoz hasonló növekedési tendencia mutatkozott az elmúlt 23 évben. 1990 és 2010 között Németországban a kivitel aránya a GDP- hez viszonyítva folyamatosan magasabb volt, mint a behozatalé. 2013-ra az utóbbi 44,4 százalékra emelkedett. A hagyományos német export aktívum nemcsak visszatért, de túl is szárnyalta az újraegyesítés előtti csúcsot, így a külkereskedelmi mérleg és a teljesítménymérleg is rekordtöbbletet mutatott. A GDP-hez mérten az importhányad az Egyesült Államokban általában magasabb, mint az exporthányad, Japánban a helyzet fordított. (5. táblázat) A folyó fizetési mérleg Németországban, a nyugatnémet tartományok adatai alapján, 1990-ben többletet mutatott, ami a GDP 3,7 százalékát érte el. A legnagyobbak közé tartozó EU-tagországok rendre deficitesek voltak. A hiány mértéke Nagy-Britanniában volt a legszámottevőbb: a GDP 3,8 százalékát érte el. Az EU15-ök folyó fizetési mérlegének hiánya 0,7 százalék, az Egyesült Államoké 1,3 százalék volt, Japán a GDP-hez viszonyítva 1,5 százalékos többlettel zárt. A fejlett országok közül Japán volt az egyetlen, amely az 1990-2013-as időszakban minden évet folyó fizetési mérleg aktívummal zárt. Németország folyó fizetési mérlege az 1990-es években és 2000-ben is hiányt mutatott, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki. 2000-2008 között Németország folyó fizetési mérlege egyre nagyobb aktívummal zárt, ami a növekvő exporttöbblet hatását tükrözte. 2009-ben a fejlett országokban nemcsak a kivitel, de a behozatal is visszaesett. A válságban a német fizetésimérleg-többlet arányát tekintve mérséklődött, de 2010 után újra rekordmagasságba emelkedett. Az elmúlt években a külkereskedelem aktívuma nyomán évente közel 200 milliárd euró többletbevétel áramlott Németországba. 2013-ban a folyó fizetési mérleg kimagasló aktívummal zárt: a GDP 7,0 százalékát érte el. Ugyanebben az évben Németország és az EU15-ök helyzete a fizetési mérleg szempontjából 1990-hez viszonyítva kedvezőbbé vált, az Egyesült Államoké és Nagy-Britanniáé romlott, Franciaországé változatlan maradt. Az ezredfordulóhoz képest az EU28-ak és az EU15-ök is jobb helyzetben vannak, az USA fizetésimérleg-deficitje csökkent (jelenleg 2,6 százalék), Japánban pedig a többlet 1,2 százalékra mérséklődött. (6. táblázat) A külkereskedelmi cserearányok hosszú távú alakulása a nemzetközi versenyképesség és rentabilitás fontos mércéje, mert a világpiac értékítéletét jelzi arról, hogy az ösz- szességében fel- vagy leértékeli a nemzeti munkát. Emellett azonban számos tényezőtől függ a cserearányok alakulása. Az exportstruktúra javulása mellett az importárak alakulása, ingadozása befolyásolja azt nagymértékben, különösen a világpiaci kőolajé és gázé az energiaimportra szoruló országokban. Németországban és Franciaországban a cserearányok 1990 és 2005 között alig változtak. A cserearányok alakulásából nem vezethetők le a német gazdaság fő folyamatai, és megfordítva, a német gazdasági fejlődés sem 44 Külügyi Szemle
