Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szenes Zoltán: Előre a múltba? A NATO Wales után
Szenes Zoltán Ma már a NATO a legnagyobb képességfejlesztési programjait az okos védelem és a közös finanszírozás alapján szervezi. A szövetségi felszínellenőrzési rendszer (Alliance Ground Surveillance, AGS) keretében tizenöt tagállam működik együtt öt pilóta nélküli repülőgép (Global Hawk) beszerzésében és jövőbeni működtetésében. 2013-ban befejeződött az első ilyen felderítő repülőgép gyártása, s megkezdődött a leendő támaszpontjuk kialakítása is, a szicíliai Sigonella légibázison. A képesség 2017-től áll majd a NATO rendelkezésére.29 Az Oroszországgal való konfliktus egyik forrását jelentő ballisztikus rakéták elleni védelem ( Ballistic Missile Defence, BMD) terén is a multinacionális erőfeszítések vannak előtérben. Bár a NATO rakétavédelmi programjának „motorja" az Egyesült Államok, a rendszer ebben az esetben sem tudna felállni a többi tagország hozzájárulása nélkül. Törökországba (Kürecik) tavaly radart telepítettek, Romániában megindult a rakétavédelmi létesítmény építése (Deveselu), Lengyelország a rakétáknak (Redzikowo), Spanyolország az amerikai Aegis hadihajóknak ajánlott fel bázist (Rota). Hollandia fregattok korszerűsítésével, Franciaország új radarok fejlesztésével, Németország Patriot típusú rakéták felajánlásával járul hozzá a 2018-ig megvalósuló rendszerhez,30 amely valamennyi európai NATO-tagországnak rakétavédelmi „ernyőt" nyújt. A megbízható rakétavédelem fontosságát az izraeli Vaskupola-rendszer meggyőzően bizonyította a 2014 nyarán lezajlott gázai katonai konfliktusban. Hasonlóképpen multinacionális keretben valósult meg 2013-ban a NATO kibervédelmi reagáló képesség (NATO Computer Incident Response Capability, NCIRC) létrehozása, mely 51 NATO-léte- sítmény számítógépes rendszerének védelméért felelős. A kibervédelem tavaly került be első ízben a szövetségi védelmi tervezési folyamatba, aztán nagy hangsúlyt kapott a gyakorlatok során (Cyber Coalition Exercise), a walesi csúcson pedig egy továbbfejlesztett szakpolitikát fogadott el a NATO. A jövőben a kibertámadást a szövetség a kollektív védelem hatálya alá tartozó cselekménynek fogja tekinteni, amelyről a NAC eseti alapon fog dönteni.31 A NATO új programjai tehát a „közös erővel" „közös képességek" létrehozásán alapulnak, aminek számos előnye van. A NATO mindig is jó volt az intézményi együttműködés szervezésében (gondoljunk például az átfogó megközelítés elvének kidolgozására és alkalmazására), amellyel a jövőben is képes lesz az aggregált szövetségi katonai képességek megtartására és fejlesztésére. Az új kezdeményezések (SD, CFI, RAP) a szervezetben elindítanak egyfajta pezsgést, szellemi és gyakorlati innovációt, és ez a fajta état d'esprit megtermékenyíti a NATO-n kívüli két- és többoldalú együttműködéseket is. A skandináv NORDEFCO védelmi kooperáció (2009), a brit-francia védelmi együttműködés (2010), a Benelux államok katonai összefogása (2012) vagy a Visegrádi Együttműködés keretében koordinált védelempolitika szellemi, politikai és gyakorlati támogatást kap a NATO-tól a fejlesztés, a modernizáció és az integráció továbbviteléhez. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a „keretnemzet" megoldásokat is, amelyek részeként három csoport létrehozását jelentették be Walesben.32 Tíz tagállam, Németország vezetésével, elsősorban a képességfejlesztésre (tűzerő, tömegpusztító fegyverek 10 Külügyi Szemle
