Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szenes Zoltán: Előre a múltba? A NATO Wales után
Előre a múltba? NATO-feladattá vált, hiába volt a szövetségi erők többsége (a csúcspontján 90.000 fő) amerikai katona. Az afganisztáni katonai sikerek és kudarcok a NATO-hoz kötődtek, ellentétben például Irakkal, amelyre egyértelműen úgy tekintett a világ, mint egy amerikai vállalkozásra. Bár 2014 végéig a szövetség kivonja erőit Afganisztánból (szeptemberben már csak 41.000 NATO-katona állomásozott az ázsiai országban), azonban a walesi csúcs döntésének megfelelően tovább támogatja az iszlám köztársaságot, mihelyt a jogi feltételek megteremtődnek. Sajnos, a walesi csúcson nem sikerült megállapodást elérni, mert a lezajlott elnökválasztás ellenére Afganisztánnak akkor még nem volt felelős vezetője. Az új afgán elnök, Ashraf Ghani beiktatása után, 2014. szeptember 30-án sikerült Kabulnak aláírni a kétoldalú biztonsági megállapodást az Egyesült Államokkal, a fegyveres erőkről szóló megállapodást (Status of Forces Agreement, SOFA) pedig a NATO-val. A biztonsági szerződések megkötése lehetővé tette, hogy az „Eltökélt támogatás" nevű művelet (Operation Resolute Support, ÖRS) az eredeti tervek szerint, 2015. január l-jével megkezdődjék. Az új kiképzési, támogatási és tanácsadási misszió várhatóan 2016 végéig tart. A tizenkétezres NATO-erőből 8.000 főt az amerikaiak adnak, a többit a tagállamok és a partnerországok biztosítják. Azonban nemcsak az afganisztáni „takarodó", hanem már a líbiai beavatkozás is megmutatta, hogy a szövetségesek eltérően gondolkoznak a katonai erő válságokban történő alkalmazásáról. A Szíriái beavatkozástól való elzárkózás pedig egyértelművé tette a nagyobb műveletektől való visszalépést, hiszen nem volt olyan meghatározó érdek (sem pedig ENSZ biztonsági tanácsi határozat), hogy NATO-katonák jelenjenek meg (boots on the ground) a három éve súlyos polgárháború sújtotta közel-keleti országban. Nem sikerült a NATO-csúcson hivatalosan megállapodni a radikális Iszlám Állam elleni fellépésről sem: az USA informálisan csak egy koalíciós magot tudott összegyűjteni - hét ország jelezte részvételét - a szélsőséges szunnita terrorszervezet ellen. így a jövő évtől kezdve a NATO csak kisebb műveleteket folytat: az átmenetinek szánt afganisztáni támogató műveleten kívül Koszovóban biztosítja az államépítés katonai feladatait (4500 fős szárazföldi erővel), a Földközi-tengeren terrorizmus elleni ellenőrző feladatokat hajt végre (3-5 hajóval), illetve a kalózok ellen küzd az Ádeni-öbölben (4-5 hajó). Továbbra is biztosítja Törökország déli határainak légvédelmi támogatását, amelyről 2012-ben döntött. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lennének feladatai a NATO-nak, ha a későbbiekben is megmaradna a műveletek iránti „étvágya". A polgárháború Szíriában már 190.000 ember életét követelte, a sebesültek száma több százezer; a 2,3 millió szíriai menekült humanitárius válsággal fenyeget Törökországban, Libanonban, Jordániában és Irakban. Szükség lenne egy olyan katonai erőre, amely megfelelő ENSZ-mandátum birtokában megakadályozná a további vérontást, valamiféle megoldást érne el a káoszba fulladt Szíriában. 2014. ősz 5
