Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szenes Zoltán: Előre a múltba? A NATO Wales után
Szenes Zoltán 2014 tavaszán egy új ellenség, a szélsőséges dzsihadista szunnita szervezet, az Iszlám Állam (korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam, ISIS) Bagdadtól nyugatra elért katonai sikerei hívták fel a világ figyelmét egy újabb regionális fenyegetésre. A több tízezer fős, korszerű (zsákmányolt amerikai) fegyverekkel rendelkező, az iraki al-Káidából 2013- ban alakult radikális szervezet célja a bagdadi kormány megdöntése, egy iszlám kalifátus megalakítása, a hírhedt saría jogrendjének bevezetése. Az Iszlám Állam komoly veszélyt jelent Irakra, az egész térségre; a széteső iraki hadsereg nem képes a vele szembeni hatékony ellenállásra. Nem kisebb szakértő, mint a NATO volt műveleti főparancsnoka, a jelenleg dékáni tisztséget viselő James Stavridis admirális javasolta a NATO különleges műveleti erők bevetését a nemzetközi fellépés részeként.8 Az Egyesült Államok közvetlenül, szárazföldi csapatokkal nem akar beavatkozni, de légi csapásokkal támogatja a kurd és iraki katonai erőket. Egyúttal azon fáradozik, hogy multilaterális együttműködés keretében egy nemzetközi katonai koalíciót hozzon létre, amelyben a leghűségesebb NATO-szövetségesek mellett a baráti arab országok vennének részt.9 De vannak további ötletek is a NATO műveleti alkalmazására. Egy esetleges palesztin állam megalakulása esetén Mahmúd Abbász palesztin elnök szívesen látná a NATO szerepvállalását a palesztin-izraeli határ ellenőrzésében.10 Mások - a Szomáliái kalózok elleni harc sikerén felbuzdulva - a szövetség hadihajóinak a bevetését javasolják a Guineai-öbölben.11 A walesi döntések azonban megerősítették az előzetes várakozásokat: a NATO az afganisztáni misszión kívül nem akar újabb műveletekbe keveredni. Pedig a műveletek látványosan szolgálták a szövetséget, a növekvő vállalásokban manifesztálódott a NATO új, hidegháború utáni átalakulása. Azt sem lehet mondani, hogy a konfliktusos országokban és térségekben rosszabb lenne a helyzet, mint a beavatkozások előtt. A szervezet teljesítménye folyamatosan javult, rugalmasabbá, adaptívabbá és erőteljesebbé vált. Bár valamennyi fontos műveletnek (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Afganisztán, Líbia) voltak vezetési, irányítási és végrehajtási problémái, ezeket a NATO javuló hatékonysággal tudta kijavítani, a fájdalmas tanulságokat a jövőt tekintve megszívlelni. A készenléti NATO koncepciója A NATO koncepcióváltását Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára jelentette be a 2013. évi müncheni biztonságpolitikai konferencián. A szervezet „elmozdul a műveleti alkalmazástól a műveleti készenlétig, a hadműveleti tervezéstől a válságtervezésig, a műveleti NATO-tól a készenléti NATO-ig".12 Az új koncepció „hívószavai" a felkészült (Ready), az erős (Robust) és a kiegyensúlyozott (Rebalanced) NATO volt;13 ezeket a „3R" rövidítéssel kezelte a szakirodalom. A készenléti NATO-ra vonatkozó elv fogadtatása kezdetben eléggé ellentmondásos volt, hiszen olyan értelmezésre is lehetőséget adott, 6 Külügyi Szemle
