Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Magyarország a brit gondolkodásban 965-974. o.; Jeszenszky Géza: „The British Role in Assigning Csallóköz (Zitny Ostrov, Grosse Schütt) to Czechoslovakia". In: British-Hungarian Relations since 1848 (szerk. László Péter and Martyn Rady). London: Hungarian Cultural Centre - School of Slavonic and East European Studies, University College London, 2004. 123-138. o.; Jeszenszky Géza: „A Csallóköz elvesztése - esettanulmány Trianon történetéhez". Rubicon, No. 6. (2005). 6-7. o.; Jeszenszky Géza: „Baroness Thatcher and the Transformation of Hungary". Hungarian Review, Vol. 4. No. 3. (2013). 20-28. o. 10 John Paget: Hungary and Transylvania. London: J. Murray, 1839. Magyarul: John Paget: Magyarország és Erdély. Budapest: Helikon, 1987. 11 A magyar címzettek mindig bosszankodtak, amikor a hozzájuk küldött levelek borítékján „Austria" volt megjelölve célországként. 12 Charles Sproxton: Palmerston and the Hungarian Revolution. Cambridge: Cambridge University Press, 1919.48-49. o. 13 Correspondance Relatíve to the Affairs of Hungary. No. 79. 107. Haraszti Eva: Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951.135. o. 14 Pulszky Ferenc: Életem és korom. Budapest: Franklin, 1880.; 2. kiad. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958. I. kötet, 488-508. o. Vö. Thomas Kabdebo: Diplomat in Exile. Boulder, CO: East European Monographs, 1979. 15 Palmerston az Alsóházban, 1849. július 21. Közli Haraszti: i. m. 234. o. 16 Sproxton találó megjegyzése szerint „Palmerston nem gyilkosa, hanem orvosa" kívánt lenni a Habsburg- monarchiának." Sproxton: i. m. 38., 77-78. o. 17 Haraszti: i. m. 234. 18 Az egykorú koronatanú leírása: Pulszky: i. m. II. kötet, 63-68. o. 19 A kiegyezés éveinek angliai Magyarország-képét Frank: The British Image of Hungary... elsősorban a közvélemény alapján vizsgálta. 20 Frank: The British Image of Hungary..., 212-215., 236-238. o. Jellegzetes megnyilvánulása e felfogásnak Freeman, a neves történész Marczali Henrik által a világháború után nosztalgikusan idézett kijelentése: „Hadd álljon fönn Magyarország hatalmasan, mint természetes oltalmazója a balkáni népeknek, úgy törökkel, mint ármányos muszka felszabadítójukkal szemben." Marczali Henrik: „Az angol-magyar érdekközösségről a múltban". Századok, (1919). 122. o. Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjában sok angol Magyarország balkáni missziójának a teljesítését látta, s dicsérte a tartományt kormányzó Kállay Béni fölvilágosult, civilizatorikus politikáját, magyar hivatalnokait. 21 A Times vezércikkben üdvözölte, hogy „a mérsékelten liberális típusba tartozó és kivételesen tehetséges államférfiak által vezetve [...] Magyarország mintaszerű alkotmányos állammá fejlődött." The Times, 1897. december 2.5. o. Részletesebben: Jeszenszky: Az elveszett presztízs..., 125-127,131-139. o. 22 The Saturday Review, 1894. március 24.301-302. o. 23 Jeszenszky: Az elveszett presztízs..., 156-157,178-186. o. 24 Scotus Viator [R. W. Seton-Watsonj: Racial Problems in Hungary. London: Archibald Constable & Co., 1908. xix-xx. o. 25 C. A. Macartney: The Habsburg Empire, 1790-1918. London: Weidenfeld & Nicolson, 1968. 784. o. 26 Memoárjának II. kötetében részletesen beszámol Anglia háborúba lépése, majd az antant győzelme érdekében folytatott intenzív erőfeszítéseiről. Henry Wickham Steed: Through Thirty Years. A Personal Narrative, 1892-1922. London: Heinemann - New York: Doubleday, 1924.1—II. kötet. Vö. Jeszenszky: „Baroness Thatcher ...". 27 Jeszenszky: Az elveszett presztízs..247-257. o. 28 H. and C. Seton-Watson: The Making of a New Europe: R. W. Seton-Watson and the Last Years of Austria- Hungary. London: Methuen, 1981., különösen a 6-17. fejezet. 29 Zara S. Steiner: The Foreign Office and Foreign Policy 1898-1914. Cambridge: Cambridge University Press, 1969. 70. o. 30 Jeszenszky: Az elveszett presztízs...,. 288-290., 293-294. o. Vö. Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1978.181-182., 185., 200-205. o. 2014. nyár 171
