Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Kaszap Márton: UKIP. Hogyan kell értelmezni a radikális jobboldali párt felemelkedését?
UKIP. Hogyan kell értelmezni a radikális jobboldali párt felemelkedését? Kaszap Márton z Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (United Kingdom Independence Party, UKIP [ejtsd: jukip]) a hagyományos brit pártrendszer talán legnagyobb meglepetése. A westminsteri pártrendszer ugyanis arról ismert, hogy Európában a legrégibb és egyben legstabilabb. Ezt jórészt annak köszönheti, hogy a többi európai országéhoz képest a brit pártrendszer jóval zártabb.1 Tehát új párt csak nagyon nehezen tud belépni a versenybe. Mégis, a hagyományos három párt mellett (Konzervatív Párt, Munkáspárt, Liberális Demokraták) megjelent negyedikként a UKIP. Márpedig ez azt kérdőjelezi meg, hogy tényleg olyan zárt és stabil lenne a brit pártrendszer. A UKIP, bár parlamenten kívüli párt, mégis jelentősen tudja befolyásolni a többiek versenyét. Ennek megértéséhez a tanulmány a következő szempontokat vizsgája meg: párttörténet, ideológia, brit pártverseny, szavazótábor, pártszervezet és pártvezetés. Mindezek alapján várhatóan sikerül kideríteni, hogy a UKIP felemelkedése milyen tényezőknek köszönhető. A UKIP 1993-ban alakult meg, néhány euroszkeptikus politikus vezetésével. Két csoportot tekinthetünk elődjének: az 1988-ban létrejött Bruges Csoportot (Bruges Group) és az abból 1992-ben kivált Antiföderalista Ligát (Anti-Federalist League). Ez utóbbit Alan Sked liberális politikus hozta létre, mivel nem értett egyet a Bruges Csoport túlzottan erős konzervatív párti kötődésével. Egy évvel később, 1993-ban, az Antiföderalista Ligából jött létre és alakult párttá a UKIP. Legfőbb célkitűzésük a maastrichti szerződés ratifikálásának megakadályozása volt. Ez végül nem sikerült, így kiterjesztették programjukat az Európai Unió szélesebb körű bírálatára. Első választási szereplésük 1994-ben nem hozott sikert. A szavazatok mindössze 3,3 százalékát szerezték meg, ami még egyetlen EP-mandátumhoz sem Volt elegendő. De sikeres szereplés esetén se kívánták volna felvenni a mandátumaikat, mivel így akarták bojkottálni az EU-t. Alan Sked pártvezető és a tagság közt később egyre több A UKIP története 130 Külügyi Szemle
