Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra A referendumot megelőző kampány hatása a szavazásra A szavazásokat - népszavazásokat, parlamenti választásokat - megelőző kampányok a politikai kommunikáció részét képezik. Ez az a folyamat, amely során megvalósul az információ áramlása a politikusok, a média és a nyilvánosság között.78 A kampány során a felek célja, hogy az ügyüknek minél több választót megnyerjenek. Ennek érdekében racionális érvekkel vagy akár az érzelmekre ható üzenetekkel bombázzák a publikumot, saját álláspontjuk előnyeit, pozitívumait kiemelve (pozitív kampány) vagy a másik oldal hátrányait, negatívumait hangoztatva (negatív kampány). Még azokat is megérinti a kampány szele, akiket nem érdekel a politika vagy az aktuális szavazás.79 Az 1975-ös népszavazásnál az EK-tagság melletti és elleni kampány nem volt ismeretlen a választók számára, hiszen a két évvel korábbi csatlakozást megelőzően is jelentős kampánytevékenység folyt, mindkét oldalon több csoport harcolt a szavazók szimpátiájáért. A „Tartsuk Britanniát kívül!" {„Keep Britain out") és a „Közös Piac-ellenes Liga" („Anti-Common Market League") elnevezésű mozgalmak soraiban munkáspárti és konzervatív képviselők egyaránt voltak.80 A jelentős taglétszámmal és mozgósítási képességgel rendelkező szakszervezetek népszavazás előtti kampányjelenléte rendkívül fontos volt - gyűléseket szerveztek és szórólapokat készítettek -, ugyanakkor ők is megosztottak voltak, mindkét oldalon találhattunk közülük. A Szakszervezeti Kongresszus hivatalos álláspontját képviselte a „Better out than in", vagyis a „Jobb kívül, mint belül" kampány, mely szerint „az EK-tagság fenntartása egyértelműen káros hatással van a brit gazdaságra"81 - ezt erősítették a közlekedési (TGWU) és a nyomdai dolgozók szak- szervezetei is. A kampány során a legnagyobb példányszámú EK-ellenes brosúrát a TGWU-nak a havi 300 000-es normál példányszámot is meghaladó kiadványa (Record) jelentette.82 Szintén az EK-ban maradás ellen tevékenykedett a „Get Britain out" („Vigyük ki Britanniát!") csoport, melyet a TGWU-nak és a technikai dolgozók szakszervezetének (ASTMS) a vezetője személyesen támogatott.83 A EK-párti erők oldalán volt aktív a „Trade Union Alliance for Europe" („Szakszervezeti Szövetség Európáért", élén a legnagyobb általános dolgozói szakszervezet [GMWU] vezetőivel), a „National Referendum Campaign" („Nemzeti Népszavazási Kampány", NRC), valamint a „Labour Campaign for Britain in Europe" („Munkáspárti Kampány az Európai Britanniáért").84 Az első és a harmadik csoportosulás szoros együttműködésben állt, a munka jelentős részét a „fehérgallérosok" szakszervezetének85 tagjai és irodái igénybevételével végezték. Hiába vettek tevékenyen részt a tagságuk és a többi választó informálásában és elérésében, mégsem bizonyult hatékonynak a szakszervezetek kampánya, hiszen azt egyaránt folytatták a bennmaradás mellett és ellen is. Sokkal hatásosabbak lehettek volna, ha anyagi és emberi erőforrásaikat egy oldalra állítva próbálják meggyőzni a tagjaikat és a választókat. Az anyagi forrásaik egyébként is szűkösek voltak, hiszen rövid időn 118 Külügyi Szemle
