Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Népszavazások az Egyesült Királyságban népszavazást ígért a lisszaboni szerződés elfogadásáról. Kormányra kerülése idején azonban a szerződés már hatályban volt, így az ígért népszavazás elmaradt; viszont a European Union Acftel elérte, hogy hasonló a későbbiekben ne történhessen meg. A brit törvényhozás csak három további esetet említ, amikor kötelező a népszavazás kiírása: Észak-írországnak az Egyesült Királyságtól való elszakadása előtt, Anglia saját nemzetgyűlésének vagy parlamentjének felállítása előtt, végül abban az esetben, ha Wales Nemzetgyűlésének további jogalkotói hatalmat delegálnának.19 Más ügyekben a mindenkori kormány a belátása szerint dönthet arról, hogy adott kiír-e népszavazást vagy sem. Az európai alkotmány elfogadásáról szóló, de 2010-ben elmaradt népszavazás nem az első volt, amely meghiúsult. Az alkotmányszerződés francia és holland (szintén referendumon eldöntött) elutasítását követően Tony Blair is népszavazást ígért, azonban a munkáspárti kormány úgy vélte, a lisszaboni szerződésre az már nem érvényes - bár az gyakorlatilag a meghiúsult alkotmányszerződés utódja volt. Hasonlóan hosszú ideig elhúzódott a közös fizetőeszköz, az euró bevezetéséről tartandó népszavazás vitája. A Gazdasági és Monetáris Unió 1993-as létrejöttét követően az Egyesült Királyság mellett Dánia élt az opt-out lehetőségével. Ez a „kivétel" az európai integráció rendszerében azt jelenti, hogy a szerződés aláírása előtt az államok - a többi tag jóváhagyásával - dönthetnek úgy, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseit magukra nézve nem tekintik kötelezőnek. A britek rögtön a maastrichti szerződés aláírásakor kiharcolták maguknak a kimaradás lehetőségét, ennek következtében a Gazdasági és Monetáris unió harmadik szakaszában, az euró bevezetésében nem kívántak részt venni. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyv értelmében Dánia és az Egyesült Királyság bármikor szabadon dönthet arról, hogy csatlakozik-e az euróövezethez.20 Tony Blair munkáspárti miniszterelnök 1996-ban ígéretet tett, hogy népszavazás nélkül ezt a lépést egyetlen kormány sem teheti meg.21 A Munkáspárt ugyanakkor nem vetette el véglegesen a közös fizetőeszköz lehetőségét. A 2000-es évek elején Blair pénzügyminisztere és későbbi utódja, Gordon Brown egy 5 elemből álló kritériumrendszert állított fel. Csupán e gazdasági-piaci- foglalkoztatási feltételek teljesülése mellett kerülhetett volna egyáltalán napirendre a népszavazás - mivel azonban a kritériumok és a valós gazdasági folyamatok nem fedték egymást, a népszavazás elmaradt. A két országos népszavazás vizsgálata Közel 40 év telt el az EK-tagságról szóló 1975-ös és az alternatív választási rendszerről kiírt 2011-es népszavazás között, és témájuk is merőben különbözött. Éppen ezek az eltérések teszik lehetővé olyan jellegzetességek és tanulságok megállapítását, melyek segítenek megérteni és elhelyezni a népszavazás intézményét a brit alkotmányos 2014. nyár 107
